Tamás Ábel: Egy halálhír és a szabadságtartalom

74 évesen, hosszan tartó, súlyos betegség után meghalt Tamás Gáspár Miklós, kolozsvári származású magyar filozófus, publicista. Elhunytáról a Transtelexet értesítette elsőként a fia, Tamás Ábel, hogy Tamás Gáspár halálhírét, kívánságához híven, kedvenc kolozsvári lapja közölje. A gyászhír azonban már korábban szárnyra kelt, így nem tudtuk teljesíteni tiszteletbeli szerzőnk kívánságát. Tamás Ábel szövegében eleget tesz ennek az óhajnak.

„Meghalt az apám. Békésen elaludt. Abban a kórházi szobában, azon az ágyon, amelyen egy hónap híján egy évvel ezelőtt – amikor épp kezdett megerősödni egy hosszan tartó rosszullét után, hogy aztán egy évig megint jól legyen és intenzíven gondolkodjon, írjon, olvasson – a telefonján bepötyögte a Transtelex születését köszöntő cikkét . Mindent (és mindenkit) szeretett, ami (és aki) bátor, lázadó és a szabadságért harcol. Így a Transtelexet és szerkesztőit is, különösen, hogy folyamatosan hazavágyott Kolozsvárra. Ha lettek volna utolsó kívánságai, egészen biztosan köztük lett volna, hogy éljen és viruljon a Transtelex, sok bátor, lázadó és szabadságszerető írással. Szabadságtartalommal, ahogy az említett rövid cikkben – kissé más értelemben – írta volt.

Tamás Ábel

Tamás Ábel, TGM fia kért meg, hogy ha lehet minél több helyre jusson el TGM utolsó üzenete, amit az erdélyi Transtelexnek küldött halála előtt:

https://transtelex.ro/kozelet/2023/01/15/tamas-abel-egy-halalhir-es-a-szabadsagtartalom

for the 16th Congress of the Polisario Front

The CEE Alliance is hailing the 16th Congress of the Polisario Front, which bears the name of Shaheed Mohammed Khaddad, which will be held in Wilaya of Dakhla in the refugee camps from 13 to 17 January 2023, under the motto “Escalating the fight to expel the occupation and complete sovereignty,”

The CEE Alliance has always admired the struggle for independence of the Saharawi people from colonisation and remains strongly committed to the process of peaceful negotiations under the auspices of the United Nations, for holding of a referendum on self-determination of Western Sahara, the last colony in Africa in the search of a viable solution, which has been dragging for more than four and a half decades.

The CEE Alliance is convinced that a genuine and credible peace process could not start and advance in Western Sahara without ending the impunity with which the occupying state of Morocco has been allowed to undermine the United Nations Organization of African Unity settlement plan, obstruct the self-determination referendum and eventually breach the 1991 ceasefire and plunge the region into yet another spiral of violence and instability.

The CEE Alliance strongly condemns the use of force by the Moroccan forces, their crimes against humanity. Morocco must bear the legal and the political consequences.

The CEE Allianceis not surprised at all to learn about Morocco’s involvement in the corruption case engulfing the European Parliament, dubbed as QatarGate. Some days ago it was revealed that Morocco had manipulated the European Parliamentary proceedings bribing powerful MEPs.

The CEE Alliance expresses its hope to achieve a peaceful, just and lasting solution to the decolonization of Western Sahara in accordance with the principles of international legality and relevant resolutions of the United Nations and the African Union and based on the mandate for which the United Nations Mission for the Referendum in Western Sahara (MINURSO) was established.

The CEE Alliance assures you that it keeps continuing its solidarity activity with the Saharawi people in its long-overdue process of decolonisation.

Budapest, 15th January 2022.

Matyas Benyik

on behalf of CEE Alliance

A szaharai népet támogató és velük szolidaritást vállaló európai koordináció (EUCOCO) 2022. december 2.-án és 3.-án Berlinben tartotta meg 46. konferenciáját, amelyre öt kontinensről több mint 220 résztvevő érkezett. A nemzetközi találkozó ismételten megerősítette Nyugat-Szahara önrendelkezési joga valamint függetlensége melletti kiállását.

Az EUCOCO 1975 óta, a nyugat-szaharai konfliktus kezdete óta folyamatosan megrendezésre kerül, és kétségtelenül a szaharaiakkal való európai szolidaritási mozgalom legfontosabb éves találkozójává vált.

Különböző kormányok képviselői, parlamenti képviselők, politikai szervezetek és szakszervezetek, a szaharai nép baráti társaságai, nem kormányzati szervezetek, jogi és kulturális személyiségek vesznek részt minden évben a szaharai nép önrendelkezési jogát védelmezők e nagyszabású szolidaritási találkozóján.

A 46. EUCOCO megrendezésére most egy olyan történelmi pillanatban került sor, amelyet egy összetett és kihívásokkal teli nemzetközi kontextus jellemez. Ennek a helyzetnek a fő oka a tűzszünet összeomlása és az ENSZ-folyamat holtpontra jutása. Mindezek ellenére a szaharaiak ügye diplomáciai és jogi szinten is pozitív előrelépést mutat az európai, afrikai és nemzetközi színtéren.

A tanácskozás első napján, december 2.-án délelőtt a Bundestagban találkoztak a parlamentközi konferencia küldöttei, amelyen – mivel mi nem vagyunk parlamenti képviselők – Szlimán Amed és alulírott nem vehettünk részt ezen az ülésen.

Délután került sor az EUCOCO46 megnyitó ünnepségre a Neues Deutschland épületében, amelyen
a helyi szervezőbizottság részéről Regina Dietzold asszonynak, majd a Bundestag képviselőjének Sevim Dagdelennek üdvözlő beszédei hangzottak el. Ezt követően az EUCOCO elnöke Pierre Galand bevezetője és levezető szerepe következett. A megnyitó fő előadói között a Szaharai Arab Demokratikus Köztársaság (SADR) elnöke, Kelet-Timor előző elnöke szólt a jelenlévőkhöz. Algéria nevében Dr. Said Ayachi, a nemzeti szolidaritási bizottság elnöke, Mauritánia részéről M. Khalilu Deda parlamenti képviselő üdvözölte a résztvevőket. Beszédet mondott Ana Miranda, az Európai Parlament Nyugat-Szaharával foglalkozó képviselőcsoport alelnöke.

Ezt követően négy munkacsoport alakult, nevezetesen:
1.) Politika és tájékoztatás – Oubi Bouchraya (Polisario Front) vezetésével – ebben vettünk részt!
2.) Emberi jogok – Tone Moe (Norvégia) vezetésével
3.) Természeti erőforrások – Miriem Neili (Egyesült Királyság) vezetésével
4.) A szaharai állam megszilárdítása – Carmelo Ramirez (Spanyolország) vezetésével

A munkacsoport ülések másnap , december 3.-án is folytatódtak és a jelentéstevők beszámolói alapján a záródokumentum megfogalmazásával zárultak. Megerősítették a szaharaiak ügyének egyértelmű és határozott támogatását, világos és határozott ajánlásokat fogadtak el, miszerint a szaharai népnek a lehető legnagyobb támogatást kell nyújtani a marokkói megszállóval szemben.

A zárónyilatkozatban felszólították “az Egyesült Nemzetek Szervezetét és a Biztonsági Tanácsot, hogy a MINURSO (az ENSZ nyugat-szaharai önrendelkezési népszavazási missziója) révén vállaljanak felelősséget az 1991-es és 1997-es megállapodásokban előírt nyugat-szaharai népszavazás lebonyolításáért”.

A tanácskozás felszólította “az ENSZ-missziót, hogy garantálja az emberi jogok tiszteletben tartását a megszállt nyugat-szaharai területeken”.

A résztvevők elismerően nyilatkoztak “a szaharai nép ellenállásáról (…) a megszállt nyugat-szaharai területeken, különösen a szaharai politikai foglyok ellenállásáról”.

Dicsérték továbbá az Afrikai Unió (AU) “rendíthetetlen” álláspontját a nemzetközi jog elvei, különösen a szaharai nép függetlenséghez való joga tekintetében, amint azt az Emberi Jogok és Népek Jogainak Afrikai Bírósága 2022. szeptember 22-i ítélete is tükrözi.

Az EUCOCO 46. konferenciája emellett felszólította “az Európai Unió (EU) egészét, valamint a tagországokat, hogy egyértelműen támogassák a Nyugat-Szahara, Afrika utolsó gyarmatának felszámolásához vezető demokratikus megoldást.

“Elfogadhatatlan, hogy az emberi jogok tiszteletben tartását aszerint támogatják és követelik, hogy a világ mely részén sértik meg azokat” – hangsúlyozták a résztvevők, elítélve “a kettős mérce politikáját”.

A konferencia hitet tett amellett, hogy “a CJEU közelgő ítéletei döntő szerepet adnak különösen az uniós országoknak és általában a nemzetközi közösségnek a nyugat-szaharai konfliktusban”, megjegyezve, hogy “a semlegesség nem lehet opció a megszállással szemben.

A résztvevők munkájuk során a jelenlegi politikai helyzetet figyelembe véve megállapodtak a 2023-ban végrehajtandó intézkedésekről, és megújították az egyes munkaértekezletek nyomon követését végző bizottságok összetételét (tagságát). E bizottságok feladata lesz a fent említett négy munkacsoporton belül biztosítani a konferencián meghozott döntések végrehajtását.

Mindezt azzal a szándékkal, hogy “egy olyan globális akciót hajtsanak végre, amely – más célok mellett – egyesítheti az európai szolidaritási mozgalom erőfeszítéseit más mozgalmakkal világszerte, továbbra is támogathatja a szaharai állam konszolidációját és az emberi jogok védelmezőit a megszállt területeken, valamint stratégiát dolgoz ki a nyugat-szaharai természeti erőforrások illegális kiaknázásának megszüntetésére.

Emellett “erősíteni kell a kommunikációs munkát a nyugat-szaharai konfliktussal kapcsolatos információs és médiablokk megtörése, valamint a demokratikus erők és a média mozgósítása érdekében, többek között Marokkóban is”.

Ezen túlmenően a zárónyilatkozat megerősítette, hogy a résztvevők megállapodtak abban is, hogy a következő egy évben átfogó munkát végeznek az Európai Szolidaritási Mozgalom és a világ más mozgalmai erőfeszítéseinek egyesítése érdekében, valamint hogy továbbra is támogatják a szaharai állam megszilárdítását és az emberi jogok védelmezőit a megszállt területeken, és olyan stratégiát dolgoznak ki, amely véget vet a nyugat-szaharai természeti erőforrások illegális kiaknázásának, valamint hogy megerősítik a kommunikációt a nyugat-szaharai konfliktusra kivetett médiablokád megtörése érdekében.

Végül az EUCOCO úgy döntött, hogy a következő találkozóra a franciaországi Ivry-sur-Seine-ben kerül sor.

Budapest, 2022. december 7.

Benyik Mátyás

Kedves Barátaim!

2022. november 10-13. között az olaszországi Firenzében 25 országból 155 szervezetet és mozgalmat képviselő több mint 700 résztvevő találkozott, hogy megünnepeljék a 2002-ben megrendezett első Európai Szociális Fórum húszéves évfordulóját. Az olasz előkészítő bizottság első értékelését az eseményről itt találjátok: https://2022firenze.eu/en/2022firenze-closes-by-opening-a-new-season-of-international-mobilization/.

E fontos esemény fő következtetése az volt, hogy újabb lépést kell tenni a társadalmi mozgalmak és a civil társadalom szereplőinek közeledése felé.

Erre a konvergenciára szükség van, ha meg akarjuk érteni és szembe akarunk nézni az Európában ránk váró számos kihívással: infláció és megélhetési költségek, a háború visszatérése a kontinensre, az éghajlati és környezeti vészhelyzet, stb. Korai lenne azonban egy új, egész Európára kiterjedő hálózat születését hirdetni, mert ezt a konvergenciát ki kell terjesztenünk arra a sok mozgalomra és szervezetre, amelyek nem voltak jelen Firenzében.

Firenzében úgy döntöttek, hogy prioritásként kezeljük ennek a konvergenciának a kibővítését egyszerű kommunikációs eszközök létrehozásával, a 2023-ra vonatkozó mozgósítási és találkozási menetrend összeállításával (szem előtt tartva a 2023 novemberében tartandó alternatív COP 28-ra való mozgósítás javaslatát), és 2022 decemberének közepén gyakorlatilag össze kell ülnünk, hogy ezeket a javaslatokat megvalósítsuk.

Ez az első, Firenzét követő konvergenciaértekezlet december 14-én, közép-európai idő szerint 17 órakor kerül megrendezésre. A linket és a regisztrációs űrlapot ezen e-mail alján találja. Az ülés angol nyelven kerül megrendezésre, de lehetőség van más nyelveken történő tolmácsolásra is; kérjük, töltse ki a regisztrációs űrlapot, ha tolmácsolást kér (tudva, hogy a más nyelven történő tolmácsolást az adott ország/nyelv valamelyik szervezetének kell végeznie).  

Íme az első napirendtervezet:

    A jelenlévő szervezetek és mozgalmak kerekasztal-beszélgetése az elvárások megosztása érdekében.

    Az első konvergencia fő gyenge pontjainak azonosítása az európai régiók és országok, de a témák és a társadalmi szereplők tekintetében is.

    Gondolatok a 2023-as főbb európai találkozókról, és vita a 2023 novemberében tartandó alternatív COP ötletéről.

    Megbeszélések a bevezetendő eszközökről és a találkozók (virtuális és személyes) ritmusáról,

    Munkacsoportok (esetleges) felállítása és a feladatok elosztása.


Regisztrációs űrlap:

https://framaforms.org/registration-1669711895

Zoom link:

https://us02web.zoom.us/j/84538386364?pwd=SWVsVktHVWp1UVcyMVVzeTFWMHRDQT09 

ID de réunion : 845 3838 6364 

Titkos kód : 356223 

Kedves Tagtársunk!

Soron következő, egyúttal 20 éves jubileumi közgyűlésünket 2022. december 17.-én (szombaton) 10 órakor tartjuk a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem Politikatudományi Tagozata helyiségében, Budapesten, a VI. ker. Király u. 43-45 (fsz. jobbra, 35-ös csengő, a 4-6-os villamos Király u. megállója közelében, a 70-es és 78-as trolibusz Akácfa utca megállójánál)

A Közgyűlésre szeretettel várunk minden régi és új tagunkat. A tanácskozáson szavazati joggal csak a tagdíjfizetési kötelezettségüknek eleget tevők vehetnek részt, de megfigyelőként bárki. Amennyiben 10 órakor a közgyűlésen megjelentek száma nem éri el a taglétszám fele+1 főt, akkor 10,30 órakor a megjelentek számától függetlenül a közgyűlés szavazóképesnek tekintendő.

Kérjük, hogy a tagdíjat legkésőbb a Közgyűlés kezdete előtt banki átutalással

vagy készpénzben szíveskedjél rendezni.

Éves tagdíj: 2000.- Ft, nyugdíjasoknak és diákoknak: 1000,- Ft.

Bakszámlaszám: MagNet Magyar Közösségi Bank 16200144-00025948

A közgyűlésre javasolt napirendi pontok:

1. Vezetőség/elnök beszámolója az elmúlt évben végzett munkáról,javaslat a jövő feladataira

2. Pénzügyi beszámoló
3. A beszámolók feletti vita, szavazás
4. Alapszabály módosítása, illetve a változás bejelentés
5. Tisztségviselők választása

a.) Jelölőbizottság beszámolója, jelölőlista állítása

b.) Szavazatszámláló bizottság létrehozása

c.) Titkos szavazás

d.) Eredményhirdetés

6. Bejelentések, aktuális kérdések

Budapest, 2022. november 28.

Üdvözlettel:

Benyik Mátyás, elnök

M:(30) 2524326

A mozgalmak mozgalmának ötlete már évek óta felmerült, hogy egy olyan mozgalom jöjjön létre, amely túllép az egyes témák határain, hogy széleskörű és átalakító programot valósítson meg.

Az elképzelésnek van egy alapvető logikája: az előttünk álló hatalmas kihívásoknak – az éghajlat és az általános ökológiai állapotromlás, a vagyoni egyenlőtlenség és a társadalmi igazságosság, a háború és a béke – közös és rendszerszintű gyökerei vannak. Egyetlen kérdést sem tudunk sikeresen kezelni önmagában, mert a társadalomban a hatalom birtokosainak valósága szövi össze őket. Csak a mozgalmak egységes mozgalma, amely képes a rendszerszintű átalakulás koherens és széles körű vízióját hordozni, képes legyőzni ezeket a valóságokat és valódi változást elérni.

Az éghajlati válság minden bizonnyal bizonyítékot szolgáltat erre a tételre.

“A jelenlegi politika mellett az évszázad végére 2,8 Celsius-fok felé tartunk” – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára, amikor bejelentette az ENSZ Környezetvédelmi Programjának új jelentését, amely bemutatja, hogy a világ hogyan nem képes teljesíteni az éghajlati célokat. “Más szóval globális katasztrófa felé tartunk”.

A nemzeti szennyezéscsökkentési kötelezettségvállalások és a nettó nulla tervekkel elméletileg 1,8 Celsius-fokra lehetne csökkenteni a teljes felmelegedést, de “ez a forgatókönyv jelenleg nem hiteles” – mondta az UNEP.

Az UNEP-jelentés címe aláhúzza a valóságot A bezáruló ablak: Az éghajlati válság a társadalmak gyors átalakítását követeli meg. “Ahhoz, hogy a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozásához vezető úton haladjunk, 2030-ig 45 százalékkal kellene csökkenteni a jelenlegi üvegházhatású gázok kibocsátását. A 2°C eléréséhez 30 százalékkal kellene csökkentenünk. A fokozatos megközelítés többé nem jöhet szóba. Az egész rendszerre kiterjedő átalakításra van szükségünk” – mondta Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója.

“Megvolt az esélyünk a fokozatos változtatásokra, de ennek az időnek vége” – mondta Andersen. “Csak gazdaságaink és társadalmaink gyökeres átalakítása menthet meg minket a felgyorsuló éghajlati katasztrófától.”

Bármilyen őszinte olvasat azt mondja, hogy még sehol sem tartunk. Valójában a rossz irányba haladunk, majdnem rekordsebességgel. Egy új jelentés szerint a légkör szén-dioxid-koncentrációja idén több mint 50 százalékkal haladja meg az iparosodás előtti szintet. A világméretű hanyatlásnak vége. Az emberiség idén mintegy 40,6 milliárd tonna CO2-t fog a légkörbe lövellni, ami mindössze 0,3 tonnával marad el a 2019-es rekordtól. Az évtizedes szerveződések, lobbizás, tüntetések és tiltakozások fokozatos előrelépést eredményeztek, ami esetleg eltérít bennünket a legrosszabb forgatókönyvektől. De még mindig kétségbeejtően elmaradunk a szükségszerűségtől.

Válságban a rendszer

Nem csak az éghajlatról van szó. Széleskörű bizonyíték van arra, hogy az összes rendszer válságban van. Ami a vagyoni egyenlőtlenségeket illeti, a felső 1% az 1995-2021 közötti időszakban az összes új vagyonnövekedés 38%-át szerezte meg, míg az alsó 50% mindössze 2%-kal gyarapodott. A világ felső 10%-a a teljes vagyon 76%-át birtokolja, míg az alsó 50%-nak 2%-a van. Az Egyesült Államokban a vagyon 32,3%-át 2021 végén a felső 1% birtokolta, ami rekordot jelent, és több, mint az alsó 90% 30,2%-a.

Eközben egy olyan világban, ahol a társadalmi igazságosság és az éghajlatváltozás elleni fellépés szempontjából kritikus szükségletek vannak, a katonai kiadások új szintre emelkednek, és 2021-ben elérik a 2,1 billió dolláros csúcsot. Ez már a hetedik év folyamatos növekedése. A világ nemzetei felpörgetik a csúcstechnológiás fegyverek fejlesztését. Az Egyesült Államok részesedése 801 milliárd dollár. A valóságban, mivel az olyan fontos elemek, mint a nukleáris fegyverek gyártása külön költségvetésben szerepel, az USA valódi katonai költségvetése egy becslés szerint inkább 1,25 billió dollár.

Miért maradnak el ennyire az intézkedések, amikor az éghajlati válság egyre fokozódik, és az éghajlatszennyezés mértékét tekintve miért rossz irányba haladnak? Miért szorul háttérbe a vagyonadó és a szociális szükségletekbe való befektetés programja, amikor a leggazdagabb 1% a társadalmi vagyon olyan nagy részét felszívta, miközben a középső és az alsó rétegek küzdenek, és miért szorul háttérbe a vagyonadó és a szociális szükségletekbe való befektetés programja? Miért nem folyik széles körű vita a rekordméretű katonai költségvetésről, amikor a közösségekben nincs tiszta ivóvíz, az infrastruktúra leromlik, a lakhatási költségek pedig a csőd szélére sodorják az embereket?

Nyilvánvaló, hogy minden esetben azért, mert a politikai rendszert olyan hatalmas érdekek uralják, amelyek arra törekszenek, hogy fenntartsák azt a status quo-t, amely őket a csúcsra juttatta. Különböző vasháromszögek [erős véd- és dacszövetségek] állandósítják az ilyen megállapodásokat. Az iparágak összefognak az erős bürokráciával és a törvényhozókkal, hogy fenntartsák a szokásos üzletmenetet. A fosszilis tüzelőanyag- és a vele szövetséges iparágak vasháromszöge a megvásárolt és fizetett politikusokkal és baráti kormányhivatalokkal áll össze, hogy az olaj-, gáz- és szénégetést erőltessék. A fegyveripar összefog a Pentagonnal és a kongresszusi szövetségesekkel, hogy tovább növeljék a katonai költségvetést. A vagyoni egyenlőtlenségek esetében a politikai finanszírozók hatalma megakadályozza a jogalkotási előrelépést, miközben a pénzügyi válságból a Federal Reserve és más kormányzati szervek által nyújtott mentőcsomagok tovább mélyítik a társadalomban egyre növekvő szakadékot.

Csak egy széles körű, a békéért, az igazságosságért és a környezetvédelemért küzdő különböző mozgalmakból álló mozgalom képes elegendő erőt összegyűjteni ahhoz, hogy legyőzze ezeket a vas háromszögeket. Egy ilyen egységfront létrehozásához átfogó és hiteles alternatív vízióra lesz szükség.

Lehetséges egy másik világ, de hogyan?

A mozgalmak mozgalmának gondolata, amely legalább az 1980-as évek óta jelen van az aktivizmusban, valószínűleg az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején érte el a csúcspontját az óriásvállalatok által irányított globalizáció elleni mozgalommal. A Kereskedelmi Világszervezet 1999-es seattle-i találkozója ellen tiltakozó csoportok és mozgalmak határokon átívelő jellege, amelyet a “fuvarosok és teknősök szövetség”* képzeletbeli megfogalmazásában foglaltak össze, megmozgatta a képzeletet. Ez volt az az időszak, amely létrehozta a “Lehetséges egy másik világ” mémjét. A világ minden tájáról alulról szerveződő csoportokat tömörítő Szociális Világfórum kezdeti évei ennek a szerveződésnek az elsődleges kifejeződései voltak.

Sajnos úgy tűnik, hogy ez a tendencia elhalványult. Bár a Szociális Világfórum még mindig ülésezik, úgy tűnik, hogy sokat veszített erejéből. A “Búcsú a Szociális Világfórumtól?” című írásában Roberto Savio, aki a WSF Nemzetközi Tanácsának tagja volt, a problémát egy olyan problémára vezeti vissza, amely a globalizációellenes mozgalmat és az azóta felemelkedett mozgalmakat, köztük az Occupy-t és a Black Lives Matter felkelést is sújtotta: arra, hogy nem sikerült olyan koherens struktúrát kialakítani, amely a törekvéseket a valóságba átülteti, és választ ad arra, hogyan lehetséges az a másik világ.

“A Charta első alapelve a WSF-et “nyitott találkozóhelyként” írja le, ami a brazil alapítók értelmezése szerint kizárta, hogy a WSF állást foglaljon a világ égető válságairól” – írja Savio. “Ez a kollektív politikai cselekvéssel szembeni ellenállás a WSF-et a viták önreferenciális helyévé degradálta, nem pedig olyan szervvé, amely képes valódi cselekvésre a nemzetközi színtéren”.”

Savio rámutat a szervezeti struktúra szükségességére. “Az elmúlt fél évszázadban az élvonalbeli progresszív mozgalmak résztvevőinek túlnyomó többsége számára a politikai párt vagy bármilyen hasonló szervezet fogalma az elnyomó hatalomhoz, a korrupcióhoz és a legitimitás hiányához kapcsolódott … . Mindazonáltal a koordináció elengedhetetlen ahhoz, hogy egy sokszínű globális mozgalom kellő koherenciát alakítson ki. A feladat az, hogy megtaláljuk a kollektív szerveződés olyan legitim formáit, amelyek egyensúlyt teremtenek az egység és a pluralizmus iránti elkötelezettségek közötti feszültség között.”

Más szóval, a vezetésre és a tekintélyt birtokló struktúrákra való allergia aláásta a progresszívek azon képességét, hogy közös cselekvésben egyesüljenek és győzzönek. Ez megnyitotta az utat a jobboldal előtt, amely nem rendelkezik ilyen allergiával, sőt, sokkal koherensebbnek és szervezettebbnek tűnik, mint a baloldal. Bár a jobboldal nagyrészt a társadalmi változásokkal szembeni reakciós ellenállás köré szerveződik, és kevés valódi választ tud adni az emberek életére, mégis, olyan szervező egységgel rendelkezik, ami a progresszíveknek most hiányzik. Ennek valódi politikai következményei vannak.

Az egységes szerveződés kudarca miatt “a WSF elvesztette a lehetőséget, hogy befolyásolja, hogyan érti a közvélemény a világot fenyegető válságokat, ezt a vákuumot pedig az újraéledő jobboldal töltötte be” – írta Savio 2019-ben. “2001-ben a globalizáció kritikusai főként a baloldalon jelentek meg, rámutatva, hogy a piacvezérelt globalizáció hogyan gázol át a munkavállalókon és a környezeten. Azóta, ahogy a WSF megbukott, és a szociáldemokrata pártok bevették magukat a kormányzó neoliberális konszenzusba, a jobboldalnak sikerült tőkét kovácsolnia a globalizációval szembeni széleskörű és növekvő ellenségességből, amely különösen a munkásosztálybeliek által megtapasztalt lemaradás érzésében gyökerezik.”

Ezt valahogy meg kell fordítanunk.

Nyersanyag a mozgalomépítéshez

Számos olyan áramlat van, amelyből létrejöhet egy olyan mozgalom, amely egyesül, hogy alapvető változásokra törekedjen. Az éghajlati igazságosság mozgalma talán az elsődleges helyszín. Körülbelül a 2010-es évek közepe óta a nagyrészt technikai megoldásokra összpontosító és idősebb fehér szakemberek által vezetett éghajlati mozgalom egy sokkal sokszínűbb és izgalmasabb éghajlati igazságossági mozgalommá alakult át, amelyben sok a fiatal vezető, és sokkal nagyobb a hajlandóság a közvetlen cselekvésre. A mozgalom az éghajlatot a gazdasági és társadalmi igazságosság rendszerszintű kérdésének tekinti, és kapcsolatot teremtett a faji igazságosság ügyeivel és szervezőivel. A kulcsgondolat az interszekcionalitás. Ezt látom a saját Seattle-i hátsó udvaromban, ahol az éghajlati igazságosság szervezői erős kapcsolatokat alakítottak ki a börtönök eltörléséért és a szociális lakhatásért küzdőkkel.

A másik olyan folyam, amelyből egy hatalmas mozgalmi folyó kinőhet, a szolgáltatóipari munkaszervezés. Ismét a fiatalok vezetésével ez a munkásszervezés legmagasabb szintje az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben. Az Amazon, a Starbucks, az Apple és más fogyasztóorientált vállalatok megérezték a harapást. Keményen küzdenek ellene, de egy erős hullám emelkedik, amelyet az emberek alapvető gazdasági szükségletei hajtanak. A munkaerő jellegéből adódóan ez a mozgalom a faji igazságosság kérdéseit is előtérbe helyezi.

Az éghajlati, faji és munkaügyi igazságosság kérdésein, valamint más kérdéseken dolgozva a fiatal szervezők új generációja kerül előtérbe, méghozzá rengeteg médiaismerettel. A mozgalmak mozgalmának anyaga egyértelműen kéznél van. A jövőbeni bejegyzésekben gyakorlati ötleteket tervezek arra vonatkozóan, hogyan építhetnénk fel a mozgalmak egyesült mozgalmát, helyi, regionális, nemzeti és globális szinten szerveződve. A The Raven irányultságával összhangban azon gondolkodom, hogy ezek hogyan növekedhetnének helyi szinten, hogyan építhetnénk kapcsolatokat és kampányokat a helyszínen, és hogyan szövetkezhetnénk [hogyan köthetnénk szoros szövetséget] szélesebb körben.

Amit eddig tettünk, az nem működik, amint azt a többszörös, egymásra épülő válságaink fokozódása is mutatja. A mozgalmak mozgalmára nagyobb szükség van, mint valaha, hogy eljussunk a közös gyökerekhez.

Először ez a cikk a The Raven című folyóiratban jelent meg

Forrás: https://www.counterpunch.org/2022/11/22/moving-beyond-single-issue-politics/

* Megjegyzés: “Az 1999-es seattle-i WTO-tüntetések során a “Fuvarosok [?] és Teknőcök [?] végre együtt” kifejezés egy tiltakozó transzparensről terjedt el és vezérlő filozófiává lépett elő. Szimbolikusan jellemezte a Sierra Club több százezer aktivistáját (akik tengeri teknősöknek öltöztek) és [a nagy számban részt vevő] szakszervezeti tagokat, akik azért vonultak fel, hogy követeljék az emberi és környezeti szempontok figyelembevételét a globális szabadkereskedelmi rendszerekről szóló tárgyalásokon. A ‘Turtles & Teamsters’ nevet is adott a környezetvédők és a szakszervezetek közötti egyre gyakoribb szövetségeknek, amelyek már nem voltak hajlandóak elfogadni, hogy a környezetvédelem és a munkahelyek védelme egymást kizáró feltételek.”. – Jay McKinnon, LongBeachPolitics.org

A Firenze2022 a[z európai] kontinens társadalmi szereplői és mozgalmai közötti konvergencia új évadának megnyitásával zárul. “Közös utat kezd a tematikus és földrajzi széttagoltság túl sok éve után, amely meggyengített mindenkit, aki bármely országban és bármely szélességi fokon a társadalmi és környezeti igazságosságért küzd” – mondja a szervezőbizottság.

Az útiterv egy stabil kapcsolatrendszer létrehozását tartalmazza az összes szervezet és mozgalom között, rendszeres [jövőbeni] találkozókkal és két céllal: “Az első az, hogy az elkövetkező hónapokban bevonjunk minden olyan szereplőt, kicsiket és nagyokat, akik hajlandóak összefogni és koordinálni annak érdekében, hogy együtt kezeljük korunk nagy problémáit. A második, hogy a civil társadalom globális mozgósításainak kiépítésén dolgozzunk az ENSZ következő klímakonferenciáján megrendezendő AlterCoppal kezdődően, amely minden generáció mozgalmait egyesíti.”

Az Európai Szociális Fórum 20. évfordulóján Firenzében megrendezett, 45 eseményből álló kontinentális találkozón összesen több mint 700 küldött vett részt, akik 155 olasz és európai szervezetet képviseltek. Nem kevesebb mint 25 ország volt jelen Dániától Görögországig, Portugáliától Kelet-Európáig, és hangot adtak Irán, Irak, Líbia, Brazília, valamint online kapcsolaton keresztül kapcsolódott a latin-amerikai Föld Gyűlés résztvevőihez és az egyiptomi Sarm el-Sejkben a COP27-en jelen lévő klímaaktivistákhoz.

Több mint 100 szervezet és mozgalom képviselője szólalt fel a plenáris üléseken minden generáció részvételével és számos földrajzi területet bemutatva, a Fridays For Future és a női mozgalmak, a békemozgalom és a rasszizmusellenes mozgalom, a gazdamozgalmak és a közjavak, valamint a szociális, kulturális, nemzetközi együttműködési, etikus pénzügyi, szociális és szolidáris gazdasági szervezetek, valamint az európai baloldal különböző szakszervezetei és politikai szervezetei nevében. A plenáris üléseket online is több mint 2000 ember követette, köztük a 2022 november 5-i nagy római béketüntetés szervezői és a munkaügyi és ökológiai tiltakozások vezető személyiségei, világhírű értelmiségiek, mint pl. a fizikai Nobel-díjas Giorgio Parisi és számos aktivista, akik ma a frontvonalban harcolnak Észak-Európától az abortuszhoz való jogért és az Lgbtqi+ közösségért küzdő lengyel Marta Lemparttal kezdődően egészen délre, a líbiai Souad Wheidi-ig a líbiai koncentrációs táborokban megkínzott migránsok védelmében.

“A 2022Firenze-vel egy új mozgalmi szezon kezdődik. Mindannyiunkon múlik, hogy munkánkat [erőfezítéseinket] eredményessé/sikeressé tegyük. A bolygó erre kér minket, a bolygón élő nők és férfiak méltósága is ezt kéri tőlünk”.

Ez áll a szervezőbizottság zárszavában.[

Megjegyzés: Angolból magyarra fordítás a DeepL fordítórobot segítségével történt.

Előzmények

Az Európai Bizottság Foglakoztatási, Szociális és Társadalmi Befogadásért Felelős Főigazgatósága részéről Denis Genton igazgató válaszolt Nicolas Schmit biztos úrhoz intézett levelemre, nevezetesen arra a kérdésre, hogyan halad a szociális jogok európai pillérének végrehajtása a portói Szociális Csúcstalálkozó óta.

Az Európai Bizottság 2021 márciusában terjesztette elő a szociális pillérről szóló európai jogok cselekvési tervét. A cselekvési terv mintegy 75 uniós szintű intézkedést határozott meg, amelyeket a Bizottság a jelenlegi megbízatási időszak (2019-2024) alatt vállal. A végrehajtás elkezdődött, számos intézkedést hoztak meg azóta.

A cselekvési terv három, 2030-ig elérendő uniós szintű célt is megfogalmazott, amelyet az uniós vezetők és a legfontosabb érdekelt felek 2021 májusában, Portugáliában, Portóban elfogadtak, nevezetesen:

1. A 20 és 64 év közötti népesség legalább 78%-ának legyen munkája;

2. A felnőttek legalább 60%-ának évente részt kell vennie képzésben

3. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát csökkenteni kell legalább 15 millióval.

E célok elérése érdekében a tagállamok saját nemzeti céljaikat terjesztették elő, amelyek a következők voltak: a 2022. júniusi Foglalkoztatás, szociálpolitika, egészségügy és szociális biztonság témakörében tartott Fogyasztóvédelmi és Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO). Magyarország esetében a foglalkoztatási cél 85 %, a képzési cél 60%, a szegénység csökkentésére vonatkozó cél pedig 292 000 fő.

A Bizottság 2023-as munkaprogramja a szociális és foglalkoztatás területén többek között az alábbi kezdeményezéseket tartalmazza:

– a Tanács Ajánlása a szociális gazdasági keretrendszer feltételeinek kidolgozásáról

– megerősített minőségi keretrendszer a szakmai gyakorlatok számára

– a mentális egészséggel kapcsolatos átfogó megközelítés

– európai fogyatékossági kártya

– európai társadalombiztosítási igazolvány

– a gazdasági kormányzási keretrendszer felülvizsgálata

Von der Leyen bizottsági elnök 2022-es, az Unió helyzetéről szóló beszédében emellett bejelentette, hogy 2023 a készségek európai éve lesz! A készségek kulcsfontosságúak annak biztosításához, hogy az emberek ne maradjanak le a zöld és a digitális átállással összefüggésben. A készségekre való összpontosítás a fent említett uniós szintű célok elérését is elősegíti.

Elsö EU Szociális Fórum

A fenti szociális célok megvalósítása érdekében idén november 16-án és 17-én Brüsszelben került sor az EU első szociális fórumára. Az eseményre az Európai Bizottság Foglakoztatási, Szociális és Társadalmi Befogadásért Felelős Főigazgatósága felkérésére, a Magyar Társadalmi Fórum nevében regisztráltam, és online formában vettem részt a megbeszéléseken https://www.eusocialforum.eu/eu/begin linken.

Az első, idei EU Szociális Fórum két napos rendezvényének fő témája a zöld átmenet társadalmi dimenziója volt. Kulcsszavak: tisztességes zöld átmenet, gondoskodási/ápolási stratégia, szociális (piac)gazdaság, készségek/hozzáértés fejlesztése.

A megélhetési költségek emelkedése jelenleg az emberek első számú gondja az egész EU-ban. Mivel az ukrajnai háború miatt az energiaellátás prioritássá vált, az emberek a számlák kifizetésére összpontosítanak. Ha az Európai Unió el akarja érni az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseit, akkor a megfelelő politikákat kell bevezetni annak biztosítására, hogy az átállás társadalmilag igazságos legyen, és mindenki részt vehessen benne. „Senkit nem hagyunk az út szélén!”

A fórumra elsődlegesen nemzeti és európai döntéshozók és vezető szakértők kaptak meghívást, azzal a szándékkal, hogy számba vegyék a már meghozott intézkedéseket, és gondolatébresztő megoldásokat keressenek a jövőre nézve. A közép- és kelet-európai részvétel alulreprezentált volt (csak egy román környezetvédő aktivista volt a panelben), a magországok képviselőinek álláspontja egyoldalúan érvényesült.

Ezen az első Európai Foglalkoztatási és Szociális Jogok Fórumon zömmel egyetemi oktatók és zöld ügyekkel foglalkozó NGO-k voltak részesei a vitáknak. Közösen keresték a válaszokat, hogyan lehet a szociális célokat elérni, és milyen politikákat kell az Európai Uniónak és tagállamainak bevezetnie annak érdekében, hogy a zöld átmenet igazságos és lehetőségekkel teli legyen.

A plenáris üléseken túlmenően 3 munkacsoport ülésezett párhuzamosan, nevezetesen: 1. a fiatalok munkalehetőségei, szociális helyzete, képzési formák; 2. a zöld gazdaságra és a digitalizációra való átmenet; szociális gazdaság; 3. gondoskodás, ápolás. szociális ellátás, egészségügy.

Néhányan követendő példákat hoztak a különböző hulladékok (textiliák, ruhák, élelmiszerek, fémek, elektronikai, építőipari) összegyűjtésére és hasznosítására, munkahelyteremtésre és képzésekre.

Nagy hangsúlyt kapott a fiatalok helyzete, jövője, a nemek közötti arányok javítása, az egyenlő bánásmód és az elmaradottak, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, továbbá az egészségügy és a szakképzés, az oktatás. Szóba hozták az elöregedő társadalom gondjait, amely az ellátás és a szociális gondoskodás terén egyre nagyobb terhet jelent a családoknak és a közösségeknek.

A fórum hibrid (internetes és jelenléti) jellege lehetővé tette összesen mintegy félezer érdeklődő bekapcsolódását. A rendezvény technikailag jól előkészített és jól szervezett volt. A programban szereplő célkitűzések előremutatóak voltak.

Néhány szereplő egy szociális célokat követő, szolidáris európai közösséget vizionált a 2017-ben elfogadott Szociális Jogok Európai Pillére alapján és jogi garanciákat követelt a munkahelyek és a munkakörülmények védelmében, valamint a jóléti infrastruktúra megerősítésére. Kelet – és Közép-Európan, benne Magyarországon különösen nagy szükség lenne azonban még konkrétabb és számszerűsíthetőbb megfogalmazásokra, illetve igazságosabb, kevésbé kijátszható elosztási mechanizmusok bevezetésére is.

Remélhetőleg hamarosan sikerül a vonatkozó összegző jelentések és videofelvételek megszerzése a szervezőktől.

Budapest, 2022. november 19.

Benyik Mátyás

2022 október 6 – án levélben érdeklődtünk Nicolas Schmit EU biztosnál a Európa Jövője kontinentális konzultáció jelenlegi állásáról.

Az alábbi választ kaptuk:

EURÓPAI BIZOTTSÁG

FOGLALKOZTATÁSI, SZOCIÁLIS ÜGYEKÉRT ÉS TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT FELELŐS FŐIGAZGATÓSÁG

A szociális jogok európai pillére, stratégia

Vezérigazgató

Brüsszel

EMPL.A.1/SR/ag(2022)8469008

Benyik Mátyás

A Magyar Társadalmi Fórum elnöke

Tisztelt Benyik úr!

Köszönjük Schmit biztos úrnak címzett kedves levelét, és hogy érdeklődött, hogyan halad a szociális jogok európai pillérének végrehajtása a portói Szociális Csúcstalálkozó óta.

Schmit úr továbbította levelét nekem Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságára, hogy a nevében válaszoljak.

Az Európai Bizottság 2021 márciusában terjesztette elő a szociális pillérről szóló európai jogok cselekvési tervét. A cselekvési terv mintegy 75 uniós szintű intézkedést határozott meg, amelyeket a Bizottság a jelenlegi megbízatási időszak (2019-2024) alatt vállal. Mi gyorsan haladunk – eddig az a Bizottság által előterjesztett intézkedések mintegy 90% -át már végrehajtottuk.

A cselekvési terv három, 2030-ig elérendő uniós szintű célt is megfogalmazott, amelyet az uniós vezetők és a legfontosabb érdekelt felek 2021 májusában Portóban üdvözöltek:

1. A 20 és 64 év közötti népesség legalább 78%-ának legyen munkája.

2. A felnőttek legalább 60%-ának évente részt kell vennie képzésben.

3. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát csökkenteni kell legalább 15 millióval.

E célok elérése érdekében a tagállamok saját nemzeti céljaikat terjesztették elő, amelyek a következők voltak: a 2022. júniusi Foglalkoztatás, szociálpolitika, egészségügy és szociális biztonság témakörében tartott Fogyasztóvédelmi és Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO). Magyarország esetében a foglalkoztatási cél 85 %, a képzési cél 60%, a szegénység csökkentésére vonatkozó cél pedig -292 000 fő.

Szeretnék kiemelni néhányat a pillér végrehajtását célzó legújabb intézkedések közül.

Ez év októberében elfogadták a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvet, hogy biztosítsák, hogy a munkavállalók tisztességes fizetést kapjanak és meg tudjanak élni. Egy hónappal korábban, szeptemberben terjesztettük elő az európai gondozási stratégiát, hogy mindenki számára biztosítsuk, hogy minőségi és megfizethető ápolási szolgáltatásokhoz jusson, és javítsuk az ápolók és az ellátást igénybe vevők helyzetét. Szeptemberben javaslatot terjesztettünk elő a Tanácsra vonatkozó Ajánlást a megfelelő minimáljövedelemről, amely meghatározza, hogy a tagállamok hogyan korszerűsíthetik minimáljövedelem-rendszereiket annak érdekében, hogy biztosítsák a szegénységből való kilábalást, ugyanakkor elősegítsék a munkaképesek munkaerő-piaci integrációját.

És itt nem állunk meg: a Bizottság 2023-as munkaprogramja többek között a következő kezdeményezéseket jelenti be a következő évre a szociális és foglalkoztatási területen:

– a Tanács Ajánlása a szociális gazdasági keretrendszer kidolgozásáról , amelynek feltételei:

– megerősített minőségi keretrendszer a szakmai gyakorlatok számára

– a mentális egészséggel kapcsolatos átfogó megközelítés

– európai fogyatékossági kártya

– európai szociális biztonsági igazolvány

– a gazdasági kormányzási keret felülvizsgálata

Von der Leyen bizottsági elnök 2022-es, az Unió helyzetéről szóló beszédében emellett bejelentette, hogy 2023 a készségek európai éve lesz! A készségek kulcsfontosságúak annak biztosításához, hogy az emberek ne maradjanak le a zöld és a digitális átállással összefüggésben.

A készségekre való összpontosítás a fent említett uniós szintű célok elérését is elősegíti.

Az egyik fontos esemény, amely idén november 16-án és 17-én kerül megrendezésre, a Bizottság első uniós szociális fóruma. Ez lesz az első olyan esemény, amelyre évente kerül majd sor abból a célból, hogy megünnepelje a szociális jogok európai pillérének létrejöttét, valamint mindazt a számos javulást, amely az emberek élet- és munkakörülményeiben bekövetkezett. Az esemény(ek) azért is kulcsfontosságúak, hogy számot vessünk és közösen gondolkodjunk arról, hogyan lehet folytatni az erős szociális Európa [kiépítését] mindenki számára.

Mindez természetesen az Oroszország által Ukrajna elleni agressziós, indokolatlan háborújával összefüggésben zajlik.

Szolidárisak vagyunk Ukrajnával, ezért a Bizottság továbbra is példátlan finanszírozást és intézkedéseket fog előterjeszteni az ukrán menekültek befogadása és munkaerő-piaci és társadalmi integrációja, társadalmi befogadása, beilleszkedése érdekében.

Üdvözlettel,

Denis GENTON

Fenti válasz alapján készítjük elő a Magyar Társadalmi Fórum V.  Tanácskozását.