„Magyarország alkotmányos helyzete”
2013. április 17-i Európai Parlamenti vita
Április 17-én délelőtt az Európai Parlament a magyar alkotmány negyedik módosítását vitatta meg. Erre a vitára, mint ahogy a többi Magyarországról szóló eszmecserére is, egyesek baloldali összeesküvésként tekintenek, mely üldözőbe veszi az országot, s annak kormányát. Tény, hogy az alapvető jogokat az Európai Unióban mindenütt lábbal tiporják, nem csak Magyarországon, ezt az állítást támasztja alá az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéleteinek növekvő száma is.
Mégis, Magyarország tankönyvi példának mondható, gondoljunk csak az alkotmányozás sebességére.
Az alaptörvény tizenöt hónapon belüli negyedik módosítása tartalmaz az Alkotmánybíróság által már korábban visszautasított rendelkezéseket is, s egyúttal még inkább megnyirbálja annak alkotmányos kontroll hatáskörét. A módosítás olyan érzékeny témákat is érint, melyeket nemigen tennénk alkotmányszövegbe, így például a szólásszabadságot, az igazságszolgáltatás működését, a felsőoktatást, a hajléktanokat, a családot, a politikai reklámot…
Mindez csak a legutóbbi példa a rendszer túlkapásaiból, mely magát mindenhatónak gondolja, mivel pártja, a Fidesz kétharmados többséget szerzett a parlamentben. Ugyanakkor egy jogállamban egy ilyen nagy erejű többségnek hatalmas felelőssége van. Az Orbán kormány mindezek ellenére nem volt képes országa problémáit megoldani és a gazdasági válságot kezelni. A magyarok 37%-a anyagi szegénységben él. 600.000 munkanélküli van az országban, akik semmilyen segítségben nem részesülnek. 20.000 és 30.000 között van a hajléktalanok száma. Egyre csak sokasodnak a fejlődő országokra jellemző problémák. A mérleg elég elkeserítő. Így az újabb választások előtt Orbán kénytelen a szélső-jobb szavazói után loholni.
Mint európai állampolgárok, nem vagyunk hajlandóak elfogadni ezeket a túlkapásokat sem Magyarországon, sem máshol az Európai Unióban. A jogállamot mindenhol tisztelni kell. Azonban nincsenek meg a megfelelő európai jogi eszközeink ennek betartatásához. Az EU sokkal hitelesebb lenne a demokrácia és az emberi jogok terén, ha képes lenne ugyanarra a fegyelemre, mint amit a gazdaságban valósít meg. Akkor talán beszélhetnénk európai politikai egységről.
Marie-Christine VERGIAT, Európai Parlamenti képviselő, az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL) képviselőcsoport tagjának sajtóközleménye
https://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=0HoA3Eybuew