K Ö Z L E M É N Y
Az Európai Bizottság 2014. szeptember 10.-én elutasította az EU 21 tagállamban 230 szervezet által támogatott „STOP-TTIP” nevű európai polgári kezdeményezést, amelynek alapján az EU állampolgárai is beleszólhatnának az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségi Egyezmény (TTIP) tárgyalási menetébe.
A TTIP fő célja a transznacionális vállalatok befektetéseit akadályozó szabályozási „korlátok” megszüntetése, az óriásvállalatok profitjának növelése érdekében. A „korlátok lebontása” Európa számára lényegében a szociális ellátás, a környezetvédelmi szabályok, a munkavédelmi előírások, az élelmiszerbiztonsági normák leépítését jelenti, a kedvezőtlenebb amerikai szabályokhoz való igazodást. Az egyezmény veszélybe sodorhatja hazánk génmódosítás-mentességét is, ránk szabadíthatják az egészségkárosító vegyszereket, a hormonkezelt marhahúsokat, kikényszerítheti a verespataki aranybánya megépítését, alááshatja az éghajlatvédelmi törekvéseket és a helyi élelmiszerek felhasználását. A deregulációs menetrend a közszolgáltatások és a közbeszerzések piacosítását irányozza elő, illetve további magánosításokat céloz meg az egészségügyben és az oktatás területén.
A TTIP leginkább aggasztó fejezete azonban a „Befektető és az állam között felmerülő vitarendezési eljárás” (ISDS), amelynek keretében a befektetők jogosultak egy ad hoc vitarendezési bíróság előtt a szuverén államokat azok közpolitikai döntései nyomán keletkezett profitveszteségeikért perelni. Ezzel a mechanizmussal az óriásvállalatokat a nemzetállamok státusával megegyező szintre emelik fel és speciális jogokat biztosítanak nekik, amellyel mind az USA-ban, mind az EU államaiban a demokrácia legalapvetőbb elvei sérülnek. Az ISDS mechanizmus alapján lehetővé válna, hogy egyes cégek, mint példádul a Monsanto, hazánk ellen is pert indítsanak, mert Magyarország tiltja a génmódosított kukorica termesztését, vagy esetleg Románia ellen, ha az nem engedélyezi a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybányát.
A TTIP egyezménnyel kapcsolatos fő kifogásaink:
- ) Átláthatatlan, antidemokratikus – a tárgyalások titokban, zárt ajtók mögött zajlanak.
- ) Az információkhoz, a tárgyalási dokumentumokhoz még az EU-tagországok országgyűlési képviselői sem férhetnek hozzá.
- ) Hasonlóképpen a többi szabadkereskedelmi megállapodáshoz (pl. NAFTA) a TTIP életbe lépése után is elhúzódó és jelentős létszámleépítésekre, ipar-kitelepítésekre lehet majd számítani.
- ) Az európai munkaügyi szabályok és előírások (pl. a kollektív szerződések) lazítását eredményezi.
- ) A befektetőket védő egyezmény az óriásvállatokat a foglalkoztatási feltételek javításából adódó „profitveszteségeik” kompenzálására sarkallja.
- ) Az európai élelmiszerbiztonsági előírások (pl. a génkezelt termékekre, az ún. GMO-kra vonatkozó korlátozások) lazításához, illetve az enyhébb USA-beli szabványokkal történő harmonizációjukhoz vezet.
- ) Az „elővigyázatossági elv”, az élelmiszerbiztonság érvényesítése veszélyben van.
- ) Az USA-hoz képest szigorúbb EU környezetvédelmi szabályok lazítása várható.
- ) A közszolgáltatások (egészségügy, oktatás, vízellátás) erőteljes piacosítása következik be.
- ) A privatizált közszolgáltatások visszaállamosítása lehetetlenné válik, vagy csak súlyos kártérítés ellenében (ISDS) lesz lehetséges.
- ) Az állampolgárok információkhoz történő hozzáférését is korlátozza (vagyis a már leszerepelt ACTA-egyezmény, a Hamisítás Elleni Kereskedelmi Megállapodás elemeinek visszacsempészése történik).
- ) A vállalatoknak a magánszemélyek adataihoz való kereskedelmi célzatú hozzáférése könnyebbé válik.
- ) A legnagyobb veszélyt azonban az ISDS vitarendezési mechanizmus bevezetése jelenti, amely lehetővé teszi az óriásvállatok számára, hogy a szuverén államok közpolitikai döntéseiből eredő veszteségeikért a nemzetállamokat bepereljék.
A Bizottság fent említett elutasító döntése egyértelműen az óriásvállatoknak kedvez. Végeredményben nemcsak az EU lakosságát zárták ki a titokban zajló tárgyalásokból, hanem az érintett kormányokat is. A magyarországi TTIP-ellenes szervezetek követelik, hogy az Európai Bíróság vizsgálja felül a Bizottság határozatát és felkérik Jean-Claude Junckert, hogy ezt az antidemokratikus döntést vonja vissza, továbbá biztosítsa a demokráciát és az átláthatóságot.
Budapest, 2014. szeptember-október
Aláíró szervezetek: ATTAC Magyarország Egyesület, Baloldali Alternatíva Egyesülés, Balpárt, Civil Parlament, Európai Bal – Magyarországi Munkáspárt 2006, Május Elseje Társaság, Le Monde Diplomatique magyar kiadása, Marx Károly Társaság, Magyar Szociális Fórummozgalmakért Alapítvány, Magyar Szociális Fórum Hálózat, MEBAL, Védegylet, Világszabadság
A nemzetközi STOP-TTIP aláírásgyűjtési kampányhoz itt lehet csatlakozni:
http://stop-ttip.org/alairas/
