A Társadalmi Igazságosságot Mozgalom – ATTAC

(Alakulat a Tőke-Tranzakciók Adóztatásáért az állampolgárok Céljára) Magyarország

Egyesület Alapszabálya

I. Általános rendelkezések

1. A ’Társadalmi Igazságosságot Mozgalom – ATTAC Magyarország Egyesület’ a Magyar Köztársaság Alkotmánya alapján létrehozott és az egyesülési jogról rendelkező 1989. évi II. törvény szerint működő társadalmi szervezet (a továbbiakban: Szervezet).

2. A társadalmi szervezet:

• neve: Társadalmi Igazságosságot Mozgalom – ATTAC (Alakulat a Tőke-Tranzakciók Adóztatásáért az állampolgárok Céljára) Magyarország Egyesület

• rövidített neve: ATTAC Magyarország

• székhelye: Budapest 1194. Budapest Kolozsvár u. 7.

• alapításának éve: 2002

• honlap címe: www.attac.hu

3. Az ATTAC Magyarország a 2002. február 2-án elfogadott alapítólevél (platform) szellemében tevékenykedő állampolgárok országos szerveződése. Tevékenységét az alkotmányos előírások alapján, demokratikusan, mozgalmi jelleggel fejti ki. Magáénak vallja a nemzetközi ATTAC mozgalom céljait és alapelveit. Már több mint negyven országban működik ATTAC-szervezet, amely a nemzetközi ATTAC, az Association pour une Taxation des Transactions financiéres pour l’Aide des Citoyens (szövetség a pénzügyi tranzakciók megadóztatására az állampolgárok javára) célkitűzéséhez, a spekulációs tőke megadóztatásának, az ún. Tobin-adó bevezetésének szorgalmazásához kapcsolódik.

4. Az ATTAC Magyarország célja: a gazdasági folyamatok, mindenekelőtt a pénzpiacok társadalmi ellenőrzése és szabályozása, az emberi jogok között az alapvető gazdasági és szociális jogok (fedélhez, megfelelő táplálkozáshoz, egészséghez, munkához, oktatáshoz való jog) előtérbe állítása, a tőke antidemokratikus érdekérvényesítésével szemben a társadalmi demokrácián és valódi esélyegyenlőségen alapuló szolidáris társadalom és világrend megvalósítása.

5. Az ATTAC Magyarország tevékenysége:

• a célként megjelölt társadalmi viszonyok kimunkálása érdekében tudományos kutató tevékenységet folytat,

• figyelemmel kíséri, elemzi és megvitatja a gazdasági, társadalmi és kulturális folyamatokat,

• önképzés, a gazdasággal és a társadalommal kapcsolatos oktató-, nevelőmunka, ismeretterjesztés,

• kulturális tevékenység,

• természet- és környezetvédelem,

• hátrányos helyzetű csoportok társadalmi esélyegyenlőségének növelése érdekében kifejtett tevékenység,

• emberi- és állampolgári jogok védelme,

• a nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak és érdekeinek védelme,

• fogyasztóvédelem,

• nyilvánosan állást foglal és céljainak megfelelően a döntéshozatal befolyásolására törekszik aktuális közéleti kérdésekben,

• álláspontjának kialakítása és képviselete érdekében előadásokat, vitafórumokat és más megmozdulásokat szervez,

• kapcsolatot keres a céljaival rokonszenvező más hazai és külföldi, illetve nemzetközi szervezetekkel

                              II. Tagság

1. Az ATTAC Magyarország rendes tagja lehet bármely magyar, ill. letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező idegen állampolgárságú természetes, vagy hazai bejegyzésű jogi személy, politikai irányultságától, ideológiai, v. filozófiai önmeghatározásától függetlenül, aki az alapítólevél (platform) elveivel egyetért, az alapszabályt elfogadja, és rendszeresen tagdíjat fizet. Nem lehet az ATTAC Magyarország tagja, aki emberellenes, rasszista vagy kirekesztő nézeteket vall, hirdet, vagy ilyen célokat követ.

2. Az ATTAC Magyarország pártoló tagja lehet az a magyar, ill. letelepedési, bevándorlási vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező idegen állampolgárságú természetes, vagy hazai bejegyzésű jogi személy, aki pártolói tagdíjjal, adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban rendes tagként nem tud, vagy nem kíván részt venni.

3. Az ATTAC Magyarország tagjait a tagfelvételi könyvben tartják nyilván, név, lakcím vagy székhely, foglalkozás és a felvétel időpontjának feltüntetésével.

A tagfelvétel az Egyeztető Tanácshoz (továbbiakban: ET) intézett kérelemre történik és a tagsági jogviszony az általa meghozott egyetértő döntéssel jön létre. A jelentkezésről szóló döntés meghozatala az ET-nek a közgyűléstől származtatott hatáskörét képezi, melynek gyakorlásáról az éves Közgyűléseken beszámolni köteles.

4. A tagfelvételt megtagadó határozattal szemben a közgyűléshez lehet fordulni.

5. A tag jogosult az ATTAC Magyarország bármely szervezeti egységében tevékenykedni, rendezvényein részt venni, véleményét kinyilvánítani, a közgyűlésen aktív és passzív választójogát gyakorolni. Az ATTAC tagjával szemben elvárás, hogy képességeihez mérten vegyen részt a mozgalomban, segítse munkáját. Az ATTAC minden tagja köteles tagdíjat fizetni, melynek mértékéről a közgyűlés dönt.

6. A tagság megszűnik a tag kilépésével, kizárásával, vagy halálával. A kilépési szándékot megindokolni nem kell. A tag kilépését az ET veszi tudomásul, a tag kizárásáról és a tagság törléséről is első fokon az ET határoz. Törlésnek (azaz a tagsági jogviszony felmondásának) az alapítólevélbe ütköző, vagy alapszabály-ellenes magatartás esetén van helye (pl. rasszista, kirekesztő nézetek hirdetése vagy képviselete, a szervezeti életben való részvételtől figyelmeztetés ellenére, legalább 1 év távlatában mutatkozó elhatárolódással, és/vagy ilyen időtartamban a tagdíj fizetésétől – a jogkövetkezményre figyelmeztetés ellenére – való elzárkózással kimutatott érdekmúlás esetében), és erre 30 napos határidővel, írásban kerülhet sor. A felmondásról – fellebbezés esetén, a panaszos és az ET érvelésének meghallgatása és megvitatása után, jogerősen – a Közgyűlés dönt, azonban az ET határozat meghozatala és a közgyűlési döntés megszületése közötti időszakban a törlésre javasolt személy tagsági joga felfüggesztettnek tekintendő.

7. Az Egyeztető Tanács döntése ellen a soron következő legközelebbi közgyűléshez nem fellebbező tag kizárása 30 nap elteltével jogerőssé válik. A kizárásról, törlésről első fokon az ET többségi szavazattal dönt. Döntéséről a tagságot 30 napon belül tájékoztatja.

8. Az ATTAC Magyarország tevékenységében, az alapítólevél szellemében, szavazati jog nélkül, a rendes tagokon kívül is bárki részt vehet.

                III. A tagok jogai és kötelezettségei

1. Az ATTAC Magyarország minden rendes tagja azonos szavazati joggal rendelkezik, és részt vehet az ATTAC Magyarország működését érintő valamennyi kérdésben rendelkezni jogosult közgyűlés döntéshozatalában. A szavazati jogát minden tag csak személyesen gyakorolhatja. Tisztségviselőnek bármelyik rendes tag megválasztható, és minden rendes tag jogosult tisztségviselőt választani. A jogi személy rendes tag a jogait és kötelezettségeit a tagfelvételi könyvbe bejegyzett képviselője útján gyakorolja, illetve teljesíti.

2. Az ATTAC Magyarország pártoló tagja pártolói tagdíjat fizet, a közgyűléseken, rendezvényeken, tanácskozásokon tanácskozási és javaslattételi joggal vehet részt, szavazati joga nincs. Pártoló tag tisztségviselőnek nem választható. A jogi személyiségű pártoló tagok jogaikat és kötelezettségeket a képviselőik útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik.

3. Minden tag köteles megtartani az ATTAC Magyarország alapszabályának rendelkezéseit.

                               IV. Az ATTAC Magyarország szervezete és működése

Közgyűlés (KGY)

1. A Közgyűlés közvetlen tagi részvételre épülő legfelső döntéshozó szerv, melynek munkájában valamennyi tag saját személyében vehet részt. Ülései a tagság számára nyilvánosak, melyeket a napirend ismertetésével évente legalább 1 alkalommal, az esedékességet min. 8 nappal megelőzően, az ET Elnöke – távollétében az ET többségi testületi döntéssel – hívja össze. Az erről szóló értesítést a taghoz igazolható módon, vagyis kézbesítés követésre beállított e-mailben, ill. ilyen lehetőség hiánya esetén postai ajánlott küldeményben kell eljuttatni. Erre vonatkozó választásáról a tag, a belépése során, szabadon nyilatkozik.

2. A meghívónak tartalmaznia kell a Közgyűlés (valamint, szükség esetén, a megismételt KGy) időpontját, helyszínét, a napirendjére vonatkozó javaslatot, továbbá – szükség szerint – a tárgyalni tervezett kérdésekre vonatkozó rövid tájékoztatást.

3. A Szervezet, rend szerint, a közgyűléseit a vele együttműködő társ-szervezetek által a telephelyükön biztosított, erre igénybe vehető helyiségben tartja. Ezen lehetőségnek a szükséges határidőben rendelkezésre nem állása esetén az ET Elnöke köteles megfelelő, a várható létszám befogadására alkalmas helyiségről gondoskodni.

4. A KGy-re szóló meghívó kézbesítésétől számított 3 napon belül a tagok az ET Elnökétől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnök jogosult dönteni. Ennek elmaradása, ill. elutasítás esetén a KGy a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön hoz döntést a napirend kiegészítésének tárgyában.

5. A tagok egyharmadának írásos kérelme esetén rendkívüli KGy-t kell tartani. Ugyancsak ez teendő abban az esetben is, ha a Szervezet vagyona az esedékes tartozások fedezésére alkalmatlannak mutatkozna, ill. a Szervezet céljainak elérése veszélybe kerülne.

Az ilyen rendkívüli ok miatt összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni, vagy a Szervezet megszüntetéséről dönteni.

6. Az ATTAC Magyarország közgyűlése, mint a tagok összessége, kizárólagos jogkörrel:

• állást foglal az ATTAC Magyarország általános irányvonalát illetően,

• elfogadja, módosítja az alapítólevelet, az alapszabályt, a programot, a munkatervet és a költségvetést,

• megválasztja az Egyeztető Tanácsot és a számvizsgálót, továbbá elfogadja ezek beszámolóját,

• elfogadja a tisztségviselők (az ET tagjai és a számvizsgáló) lemondását, dönt visszahívásukról,

• szükség esetén az ATTAC Magyarország részéről jóváhagyja a területi és funkcionális közösségek, mint szervezeti egységek jogi személlyé válását,

• megállapítja a tagdíj mértékét,

• dönt az alapszabály, a program és a költségvetés módosításáról,

• kimondja az egyesület feloszlását, ha az ATTAC Magyarország-ot fenntartani kívánó tagok száma tíz fő alá esik,

• a feloszlás kimondása esetén rendelkezik az egyesület vagyonáról,

• dönt más társadalmi szervezettel való egyesülésről, illetve szövetség alakításáról.

7. A KGy a tagság egyharmadának javaslatára bármikor összehívandó. Közgyűléssé nyilváníthatja magát bármely, az ATTAC Magyarország legalább egyharmados teljes tagi létszámát elérő részvételű összejövetel, amely a napirend meghatározása és a közgyűlési tisztségviselők megválasztása terén megfelel egy KGy kritériumainak. A közgyűlés határozatképes a szavazásra jogosultak több mint felének jelenléte mellett. Határozathozatalhoz a jelenlévők több mint 50 százalékának egybehangzó szavazata szükséges. Határozatképtelenség esetén, a legalább 3, maximum 8 napon belüli időpontra összehívott megismételt közgyűlés már a létszámra való tekintet nélkül határozatképes, ha erről a tagokat a meghívóban már előre tájékoztatták.

A KGy a határozatait – a személyi kérdések, tisztségre választások kivételével – nyílt szavazással hozza.

8. A jelenlévő tagok egyharmadának javaslatára valamely kérdésben a KGy dönthet úgy, hogy a jelenlévő létszám szerint értelmezett kétharmados minősített többséggel határoz, illetve, hogy a szavazás titkosan történjen.

Az Egyeztető Tanács tagjait a KGy minden esetben titkos szavazással választja. Valamely testületi tisztség betöltésére irányuló szavazásban a tagság részéről a helyszínen elhangzó személyi javaslatokból a szükséges létszám keretében a legtöbb támogatást kapott jelöltek vesznek részt.

9. A tisztségviselők a választóik által bármikor visszahívhatók. A tisztségviselők lemondását az őket választó szerv (a közgyűlés) fogadja el és dönt új tisztségviselők megbízásáról.

Egyeztető Tanács (ET)

10. Az ATTAC Magyarország Egyeztető Tanácsa – alapvetően koordinatív és integráló szerepkörben – az ATTAC ügyintéző és képviseleti szerve. Két közgyűlés közötti időben gyakorolja a legfelső döntéshozó szerv jogosítványait. Az ET a KGy által titkosan választott elnökből, egy alelnökből, titkárból és további min.3 – max.7 tagból áll, a mindenkori közgyűlési döntésnek megfelelően. E létszám-megállapító határozat a Szervezet nyilvántartási adatait érintő döntés és emiatt erről az illetékes bíróságot tájékoztatni szükséges. Munkáját közvetlenül az Elnök fogja össze és irányítja, ill. vezeti üléseit.

11. Az ET szükség szerint, de havonta legalább egyszer ülésezik. Összehívásának szükségességéről és a következő ülés időpontjáról általában maga dönt, de az egyesület bármely tagjának kezdeményezésére is köteles tizennégy napon belül összeülni. Az ülések időpontja kitűzésének és azt legalább öt nappal megelőző nyilvánosságra hozatalának módját az ET maga szabályozza (posta, internet, telefon stb.).

12. A 7 – 11 fős összlétszámú ET tagjait a KGy választja, ill. hívhatja vissza. A mandátum 2 naptári év eltelte után tartott első KGy napjáig szól; a megbízás – megszakítás nélkül – legfeljebb 2 további ciklusban ismételhető. Egy prolongálás nélkül lejárt megbízatási időszak után az adott szervezeti tag a rá vonatkoztatott egy ciklus elteltével válik ismételten választhatóvá. Az ET tagjává választható a Szervezet bármely, a II/1. pontban rögzített követelményeknek eleve megfelelő, ill. a VI/1. pontban tárgyalt kizáró feltételek által nem érintett tagja. A megbízottnak írásban nyilatkoznia kell ezen körülmények hiányáról, valamint a megbízatás elfogadásáról.

13. Az ET feladatát képezik:

• két közgyűlés között szervezi az ATTAC Magyarország tevékenységét, összehangolja és segíti a közösségek működését,

• előkészíti és összehívja a közgyűlést, ahol beszámol tevékenységéről,

• gondoskodik az ATTAC Magyarország álláspontjának nyilvánosságra hozataláról és képviseletéről, a közgyűlések közötti időszakban kizárólagos joggal nyilatkozik az ATTAC Magyarország nevében,

• a belépési nyilatkozatok és a taggá nyilvánító saját döntései alapján nyilvántartja a tagbelépéseket, valamint az aktuális taglétszámot,

• tudomásul veszi a tag kilépését, első fokon dönt a tag kizárásáról és a tagság törléséről. Döntéséről tájékoztatja a tagságot, valamint a tag nyilvántartó tevékenységének eredményéről a KGY-t,

• gondoskodik a működés anyagi fedezetének biztosításáról: szigorúan betartatja a tagdíjfizetés rendjét, pályázatokat nyújt be, támogatókat nyer meg.

14. Az Egyeztető Tanács ülései a tagság számára nyilvánosak. Az ET határozatképes, ha a közgyűlés által választott tagjainak több mint fele jelen van. Ügyrendjét maga fogadja el. Az ET a döntéseit nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az Egyeztető Tanács határozatai ellen a döntéssel érintett tag, vagy közösség a közgyűléshez fellebbezhet.

15. Az ATTAC Magyarország szervezeti egységei a területi és funkcionális közösségek. A tagság az ATTAC Magyarország céljai érdekében szabadon hozhat létre közösségeket. A területi közösség – legalább öt fő – valamely lakóterület, vagy intézmény tagjainak tevékenységét fogja össze. A területi közösségek, a törvényi feltételek megléte esetén és a közgyűlés jóváhagyásával jogi személlyé válhatnak.

Funkcionális közösséget képeznek a valamely elméleti, vagy gyakorlati kérdés kapcsán folyamatosan tevékenységet kifejtő munkabizottságok (például tudományos bizottság, mely a közgyűlés és az Egyeztető Tanács megbízásából, ezek útmutatásai alapján, valamint önálló kezdeményezésre dokumentumokat, állásfoglalásokat, vitaanyagokat készít), illetve valamely szervező bizottság, amely spontán munkamegosztás alapján az évközi akciókat, rendezvényeket szervezi.

Az egyes közösségek a saját nevükben önállóan is nyilatkozhatnak. Egy ET-i szintű állásfoglalás után a közösségi vélemény továbbra is képviselhető kisebbségi álláspontként. Célszerűnek tartása esetén, a közösségek küldöttei a közgyűlési vitában és határozathozatalban is a kisebbségi álláspontjuk mellett érvelhetnek, ill. szavazhatnak.

V. Nevesített tisztségviselők

1. Az Elnök szervezi a közgyűlések lefolytatását, a szervezeti élet és a tevékenységi cél szempontjából szükséges döntések kialakítását, összefogja és irányítja az Egyeztető Testület munkáját, képviseli a Szervezetet a hivatalos szervek és harmadik fél előtt.

A készpénzforgalmat utalványozóként engedélyezi. A bankszámla feletti rendelkezés jogát az elnökhelyettessel egyetemben, vele együttes aláírás mellett gyakorolja.

2. Az elnökhelyettes – az Elnöktől kapott felhatalmazási sorban – rendelkezik az Elnök jogkörével annak távolléte, ill. el nem érhetősége esetén. Alakítja és felügyeli a sajtókapcsolatokat, a kifelé irányuló tájékoztatási tevékenységet. Szervezi és működteti a Szervezet tevékenységét elősegítő területi és funkcionális közösségeket.

Jogosult a készpénzforgalmat utalványozóként engedélyezni. Az elnökkel együttesen gyakorolja a bankszámla feletti rendelkezés jogát.

3. A szervezeti titkár végzi a tagdíjbevételek nyilvántartását, intézi a bevételi és kiadási pénzforgalmat, felügyeli a pénzintézeti számlakezelést, továbbá – a számvizsgáló bevonásával – a Szervezetre vonatkozó adózási/számviteli rend külső könyvelő általi betartását. Vezeti az előírt nyilvántartásokat, gondoskodik az ezzel kapcsolatos, kiegészítő adatszolgáltatások teljesítéséről. Gondoskodik az egyesület iratainak és dokumentumainak kezeléséről és az adminisztratív feladatok ellátásáról.

Évente egy alkalommal, a számvizsgáló beszámolójához kapcsolódóan, a közgyűlés számára összesítő jelentést állít össze a megelőző év gazdálkodásáról.

A készpénzforgalomban bizonylat kiállítóként vesz részt.

4. A nevesített tisztségviselőket a KGy feladatra szólóan választja. Lemondásuk, kilépésük esetén pótlásukra rendkívüli KGy-t kell öszehívni.

VI. A vezető tisztségviselőkkel szembeni követelmények és kizáró okok

1. A Ptk. 3:22 § rendelkezéseivel összhangban vezető tisztségviselő (ET tag) az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. A megbízatásra kiválasztást illetően kizáró oknak minősül, amennyiben az adott személyt bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítélték (amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült), vagy akit e foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt.

2. Vezető tisztségviselők a megbízatásukat társadalmi munkában látják el. Velük a Szervezet munkaviszonyt nem létesít.

VII. Az ATTAC Magyarország gazdálkodása

1. Az ATTAC Magyarország elsősorban a tagok és pártoló tagok által befizetett tagdíjakból tartja fenn magát. A nem jogi személy rendes tagok által fizetendő tagdíj évi 2000 forint, munkanélküliek, diákok és nyugdíjasok részére évi 1000 forint. A csökkentett tagdíj fizetésére sem képes tagok a más tagok által kiváltott szolidaritási jegyek terhére vehetők fel, melyek értéke egy évre 1000 forint. A pártoló tagok által fizetett tagdíj természetes személyek esetében évi 6000 forint, jogi személyek esetében évi 60.000 forint Az ATTAC Magyarország bevételei közé tartoznak még a pártoló tagok és szimpatizánsok által esetileg fizetett pénz- és természetbeli adományok, valamint pályázatok útján elnyert összegek.

2. Az ATTAC Magyarország nevében a közgyűlés által az Egyeztető Tanács tagjai közül választott három képviselő (elnök, alelnök és titkár) önállóan jogosult eljárni. A bankszámla felett e három képviselő közül bármely kettő együttesen jogosult rendelkezni. Az ATTAC Magyarország vagyonát érintő minden egyéb jognyilatkozathoz a megválasztott három képviselő közül bármely két képviselő együttes aláírása szükséges.

3. A közgyűlés egy számvizsgálót választ, aki nem lehet az ET tagja. A számvizsgáló ellenőrzi a gazdálkodás pénzügyi rendjének megtartását. A szervezeti titkár bevonásával éves pénzügyi beszámolót készít, amit elfogadásra a közgyűlés elé terjeszt. Javaslatot tehet az ET-nek, illetve a közgyűlésnek az okszerű gazdálkodás érdekében.

VIII. A Szervezet megszűnése

1. A Szervezet jogutód nélkül feloszlással, feloszlatással, illetőleg megszűnésének bírósági megállapításával szűnhet meg. Saját kezdeményezésben tervezett megszűnésről a Szervezet létrehozására vezető célok megvalósításának ellehetetlenüléséről szóló megállapítás nyomán kizárólagosan a közgyűlés hozhat döntést. Feloszlatásra okot adó körülmény, ha a Szervezet tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

A megszűnés a vagyoni viszonyok lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően, a Szervezetnek a nyilvántartásból bíróság általi törlésével válik joghatályossá.

2. A Szervezet esetében jogutódlással történő megszűnés csak más társadalmi szervezettel való egyesüléssel következhet be. A más jogi személlyé átalakulás nem megengedett.

3. Jogutód nélküli megszűnés esetén, a tartozások rendezését követően a Szervezet rendelkezésében maradó anyagi eszközök tulajdonjoga az Eszmélet Sajtó Alapítvány közhasznú szervezetre (1021 Budapest, Budakeszi út 37/B 3.em.2. adószáma: 18067068-2-41) száll.

IX. Általános rendelkezésA jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a 2013. évi V. törvény (Ptk.) és a 2011. évi CLXXV törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Budapest, 2017. április 24.

Igazolom, hogy az új Ptk. hatályba lépése és a civil szervezetek nyilvántartását módosító 2016 évi 179. trv. miatt szükségessé vált módosításokat is tartalmazó jelen Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege (1.÷ 7. oldalakon) megfelel a 2017 április 24. napjától hatályos tartalmának.

Budapest, 2017. április 24. ________________________

Benyik Mátyás, elnök

Előttünk, mint tanuk előtt:

——————————————————– ——————————————————–

név: név:

lakcím: lakcím:

szig.sz.: szig.sz.: