Társadalmi Világfórum 2021
A Társadalmi Világfórum (TVF) 2001-ben Porto Alegre-ben/Brazíliában indult útjára. A fokozatos nemzetköziesedés a TVF-et minden földrészre és hazánkba is elhozta. Forradalmi volt az a gondolat, hogy teret kell nyitni a társadalmi mozgalmaknak, valamint szerepet kell adni a redszerkritikus értelmiségieknek, akik tapasztalatokat és ötleteket cserélhetnek egymással, hogy megvitassák a neoliberalizmus hegemóniája elleni fellépést. Ennek a gondolatnak jelentős globális hatása volt. Az Egyesült Államok Irak elleni háborújának fenyegetésével szemben 2003-ban hatalmas, globálisan összehangolt felvonulásokra került sor világszerte, így hazánkban is. A Világbank, az IMF, a WTO stb. ülései idején ugyancsak soktízezres tüntetések voltak. Az ilyen jellegű kezdeményezések azonban idővel elcsendesedtek.
A nyitott tér, a közös gondolkodás gondolata marginális szereplőnek bizonyult 2006 után és a TVF sokáig nem volt hivatkozási pont. Az elmúlt években azonban legalább három nagy tömegmozgalom tudott milliókat mozgósítani szerte a világon: az éghajlatváltozás elleni küzdelem, a nemek közötti egyenlőség és a rasszizmus elleni küzdelem. Ezekből globális kollektív szereplőként a TVF teljesen kimaradt. A TVF alapgondolata azonban, nevezetesen, hogy meg kell haladni a fennálló rendszert, sem erejét, sem érvényességét nem veszítette el. Eldőlni látszik tehát az az immár két évtizede vitatott kérdés, hogy a TVF nemcsak egy nyitott tér, hanem cselekvési tér is egyben. Cselekedni szükséges, mivel a világ rossz irányba tart. Ma nemcsak a neoliberális kapitalizmus negyven éve tartó pusztító következményeivel nézünk szembe, hanem a pénzügyi piacok egyre nagyobb uralmával és a gyors éghajlatváltozás fenyegetésével is, amely lehetetlenné teheti az emberi életet a Földön. A tömeges szegénység és az egyre növekvő egyenlőtlenség, a rasszizmus és a diszkrimináció élesen megosztja társadalmainkat.
A TVF 2021 januárban ünnepelte létrejöttének 20. évfordulóját. A világfórum rendezvényeire január 23.-31. között virtuálisan került sor. A TVF-en 144 országból mintegy 10 ezer résztvevő regisztrált egyénileg, illetve valamely tagszervezet nevében, – sokan mások Facebookon követték nyomon a tematikus konferenciákat és a vitákat. A kelet-és közép-európai régió, benne a magyar fórummozgalom részvétele ezen a TVF-en – ellentétben a korábbi összes világfórum rendezvénnyel – kiemelkedőnek bizonyult.
A nyitónapon, 2021 január 23.-án délben Óceániában, a földgömb túlsó oldalán virtuális felvonulásokkal kezdődött el az idei Világfórum. A virtuális menet a bolygó összes időzónáját bejárta Keletről Nyugatra. A nyitónapi videókban a világ minden tájáról, különböző helyszínekről készített beszámolókat láttunk, érdekes történeteket ismerhettünk meg, aktivistáktól kezdve szakszervezetek képviselőivel és vezető értelmiségiekkel találkoztunk az interneten, például Noam Chomskyval vagy Lula ex-elnökkel A nap végén a virtuális menet Hawai-on kötött ki, amelyet az Egyesült Államok 150 éve rohant le és foglalt el.
A TVF tanácskozásainak első napját a békének szentelték. A Fórum első nagyobb panelvitájának témája a társadalmi és az ökológiai átalakulás érdekében szükséges általános leszerelés kérdése volt. A vitában a Nemzetközi Békeiroda, a Béke Világtanácsa és a következő konfliktuszónák szervezeteinek képviselői vettek részt: Palesztina, Kurdisztán, Szíria, Ukrajna, Azerbajdzsán/ Örményország és egyes ázsiai konfliktusgócok, pl. India és Japán.
Reiner Braun, a Nemzetközi Békeiroda vezetője, Owen Tudor, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) alelnöke, Jan Kavan, a Cseh Köztársaság volt külügyminisztere és az ENSZ Közgyűlésének exelnöke, a pakisztáni Malala Yousafzai, a Nobel-békedíj kitüntetettje és mások is bevezető előadásokat tartottak. Először a TVF történetében a békemozgalom erőteljesen volt jelen a világfórumon és nemcsak elhatárolódott a Davosban rendszeresen összegyűlő globális gazdasági és politikai elittől, hanem az égető problémák megoldására koncentrált.
Az új megközelítés a TVF -et megnyitó előadóknak kiválasztásában is tükröződött. Nemcsak Lula, hanem Yannis Varoufakis, a görög baloldali politikus és volt pénzügyminiszter is beszédet mondott.
A baloldali gondolat a TVF 2021 első sajtóközleményében is megjelenik, amely kimondja, hogy „a Társadalmi Világfórum a legátfogóbb mozgalom a neoliberális kapitalizmus elleni küzdelemben, amely egyesíti a társadalmi, szakszervezeti, kulturális, antiimperialista, feminista, környezetvédelmi, őslakos és más progresszív mozgalmakat”.
A TVF programjaiban a Magyar Társadalmi Fórumban együttműködő szervezetek közül többen mi is részt vettünk, pl. egy panelbeszélgetés moderátoraként Zalka Vera, az ATTAC tagja, vagy Farkas Péter a Társadalmi, Béke- és Környezetvédelmi Mozgalmak (TBKM) Nyilatkozatának szerkesztésében, illetve rajtuk kívül még tovbábbi személyek: Droppa György (a Szervezők a Baloldalért- a SZAB kativistája) beszédet mondott a holokauszt relativizálása Magyarországon címmel: https://www.attac.hu/2021/01/droppa-gyorgy-relativising-a holokauszt/
Felolvastuk Krausz Tamás történésznek, az Eszmélet folyóirat szerkesztősége elnökének írását az antiszemitizmusról:
Benyik Mátyás, az ATTAC elnöke előadást tartott a társadalmi és állampolgári jogokért folytatott hazai küzdelmekről:
A TVF megújulását célzó törekvés különösen annak a mozgalomnak volt köszönhető, amely az éghajlattal, az ökológiával és a környezettel foglalkozó tematikus napot szervezte. Itt az előadók csaknem fele a fiatal generáció képviselője volt.
A virtuális TVF legfontosabb eredményének a TBKM Nyilatkozatát tekinthetjük, amely egyedül volt képes a különböző mozgalmak konvergenciáját megteremteni. A mozgalmak közgyűlésének munkája olyan dokumentum létrehozására irányult, amely összegzi a világ mai helyzetét és kiutat mutat a Föld és az emberiség mai, pusztulással fenyegető állapotából. A teljes összhangban elfogadott zárónyilatkozat hangsúlyozza:
- egyesíteni kell a TVF erőit, hogy növekedjék a világmozgalom jelentősége, szélesebb körűvé váljon az ismertsége;
- a jelen történelmi válságot súlyosan megterheli a gazdagság és a hatalom rendkívüli koncentrációja, a munka és a megélhetés bizonytalansága;
- mind a vidéki, mind a városi közösségekben helyben kell kezdeményezni, hogy az ott élők ellenőrizhessék a föld, a lakhatás és az erőforrások használatát, hasznosítását, így létrehozva a demokratikus gazdaságot.
A világszervezet mozgalmai a nélkülözhetetlen társadalmi átalakításokat csak a különböző regionális és területi, cselekvő hálózatok kialakításával találhatják és valósíthatják meg. A világfórum mélyen elkötelezett a széleskörű támogatást élvező, az interszekcionális egyenlőségre alapozott társadalmi, ökológiai, gazdasági és politikai átmenetért küzdő mozgalom megteremtése mellett. Alapértéknek tekinti a Földhöz, a természethez és a közöségek részvételi demokráciájához kapcsolódó jogokat.
Mindezek elérése érdekében a 2021-es virtuális Társadalmi Világfórumon résztvevő mozgalmak úgy döntöttek, hogy a közeljövőben kialakítják a közös tevékenységek globális napirendjét. Ennek alapján a Magyar Társadalmi Fórum rövidesen kidolgozza és közzéteszi hazánk részvételének módját és eseményeit, s mozgósít a jövőben szervezendő programokra.
A TBKM Nyilatkozat elkészítésében Farkas Péter és alulírott is aktívan részt vett. Krausz Tamás szövegjavaslatát „Közép- és Kelet-Európai Nyilatkozat a TVF keretében szervezett Társadalmi Fórummozgalmak részére” címmel befogadták és csatolták. Jelentősége miatt ezt a nyilatkozatot szó szerint szeretném idézni:
“1. Egy rendszerellenes, antikapitalista baloldal keresi a helyét, cselekvésének ideológiai mozgatóit, hiszen Kelet-Európa a világrendszer talán legreakciósabb része lengyel-magyar-balti-ukrán centrummal. Itt a lakosság nagy többsége a liberalizmus és a nacionalizmus által elbutított tömegekből áll. A trumpizmus nemzetközi jelenség. (Ezt tükrözi a Kelet – és Közép-európai értelmiség zömének felsorakozása is a tekintélyelvű hatalom mögött, lenyelik még az egyetemek privatizálását is). Mivel nincs társadalmi tömegmozgalom, ezért kár saját magunkat okolni. Csak ok-okozatban érdemes gondolkodni!
2. Az első feladat éppen szellemi, politikai és erkölcsi értelemben leszakadni a liberalizmusról és önálló cselekvővé válni. A kapitalizmus megmentésén dolgozni abban a reményben, hogy a régióban (vagy bárhol) ez „megjavítható” – régi-régi illúzió.
3. Mivel a szituációnak és az egész világrendszert jellemző „strukrúrális válságnak” (Mészáros István) nincsen nemzeti megoldása, ab ovo fel kell kapcsolódni a nemzetközi szocialista útkeresésekhez. Azt hisszük, hogy ezt csináljuk 32 éve… Az eredmény még nem felmérhető, de nemcsak rajtunk múlik, sőt mi csak egy opciót kínálunk.
4. Az opció, „tertium datur” (Lukács György), amelyet az államszocializmus és a kapitalizmus között kell feltételeznünk, elvben három lépésből áll:
a.) segíteni egy széles társadalmi mozgalom feltámadásában, amely felmondja az eddigi társadalmi-gazdasági hierarchiát és egy alkotmányozó gyűlés keretein belül – jogi és politikai értelemben – utat nyit a közösségi tulajdon és szerveződés előtt az élet minden területén, főleg persze a termelés és a fogyasztás terén;
b.) egy többszektorú vegyes gazdaság, amelyben a piaci, az állami és a közösségi szektorok egy ideig egymás mellett léteznének, de az állam a tőkefelhalmozás „ellenőzése” útján a szocialista közösségi-társadalmi kezdeményezéseket támogatja;
c.) a kapitalizmus nagyon is várható („nagyon csúnya”) beomlása eleve nemzetközi szolidaritást tételez fel, hiszen nemzeti keretek között a tőke és az őt képviselő hagyományos állam minden szocialista-közösségi, nem magántulajdonra épülő kezdeményezést szétzúz.
Ezek lennének a társadalmi méretű önkormányzó társadalom kialakításának első lépései.
Most még sajnos nagyobb kockázat nélkül lefolytatható a mit tegyünkről a vita, mert még nincsen nagyobb társadalmi tömegmozgalom, amely kezébe akarná venni saját életfeltételei fölötti ellenőrzést. Alulról nézve Orbán vagy a neoliberálisok, Putyin vagy Navalnij, Porosenko vagy Zelenszkij típusú választásnak semmilyen jelentősége sincs. Főleg azóta, hogy Ukrajnában a Majdanon a narancsos forradalom keretében a liberalizmus és a szélsőjobboldal politikai szövetsége jött létre amerikai támogatással, sőt közvetlen beavatkozással. A legsikeresebb szovjetköztársaságból a legsikertelenebb rendszerváltó köztársaság lett. Az okokat nem itt kell bemutatni. Mindenesetre jó, ha gondolkodunk. Mi legalább gondolkodunk, nem toljuk a szekerét a kapitalista pártoknak, noha minden antifasiszta erővel összefogunk számos kérdésben, hiszen az itt vázolt opcióval szemben, legalábbis kezdetben, nagyobb az esélye egy új, fasiszta karakterű szélsőjobboldali elburjánzásnak, aminek már tanúi vagyunk, mert a tőke társadalmi felhajtóerői a baloldallal szemben végső soron még mindig kitalálták az ellenszert. A Közép- és Kelet-európai társadalmi mozgalmakat a Társadalmi Világfórum részének tartjuk.”
A TBKM Nyilatkozat teljes szövege, az aláíró szervezetek és egyének névsora magyarul elérhető az alábbi linken:
Budapest, 2021. február 27.
Benyik Mátyás