Attac Németország vitaindítója a legutóbbi világpolitikai fejleményekről

Az ATTAC logója

Békepolitika az új világrendben

Az európai Attac-hálózat hozzászólása a békepolitikai vitához

(tervezet)

A nemzetközi rendszer, amelyet a hidegháború után az egyetlen megmaradt szuperhatalom, az USA globális dominanciája jellemzett, történelmi méreteket ölt. A globális dél országainak, mindenekelőtt Kínának és a jövőben Indiának a gazdasági és politikai felemelkedése, valamint Oroszország nagyhatalmi reneszánsza megváltoztatja a nemzetközi erőviszonyokat. A világrendszer egypólusú struktúrája többpólusú renddé változik. Európa és észak-amerikai ágának a „világ többi része” feletti 500 éves gazdasági, politikai és kulturális dominanciájának korszaka a végéhez közeledik.

Lehetőség a nemzetközi rendszer demokratizálására

A felfordulás egy lépés lehet a nemzetközi rendszer bizonyos demokratizálása felé, ahogyan azt a felemelkedő csillagok is követelik: „Demokratikusabb és igazságosabb, többpólusú világot akarunk, amely a nemzetközi jogon, az egyenlőségen, a kölcsönös tiszteleten, az együttműködésen, a közös fellépésen és az összes állam kollektív döntésein alapul. Nem arról van szó, hogy a régi dominanciát új dominanciával váltsuk fel, hanem arról, hogy végre az ENSZ Alapokmány szellemében alakítsuk át a nemzetközi kapcsolatokat.

Az USA globális vezetői igénye

Az USA (és szövetségesei) azonban minden erejével ragaszkodik a hatalmi politika monopóliumához. Obama 2014-ben kijelentette: „Amerikának mindig vezető szerepet kell játszania a világ színpadán”. Trump ezt folytatta, és Biden is azt akarja elérni, hogy „Amerika ismét a világ élére álljon”. Trumppal ellentétben azonban az új elnök megpróbálja az EU-t inkább junior partnerként visszahozni, és egy Japán, Ausztrália és mások bevonásával működő táboralakulatot szorgalmaz. Az ellenreakció a Moszkva-Peking tengely megszilárdítása. Hidegháború 2.0 fenyeget.

Ebben a helyzetben nagyon veszélyessé válhatnak a nemzetközi rendszerben zajló emelkedő és süllyedő folyamatok. Az első világháború előtörténete az imperialista Németországnak a Brit Birodalom és az „örökös ellenség” Franciaország riválisaként való felemelkedésével dermesztő példa erre.

Fegyverkezési verseny és konfrontáció kontra klímavédelem

Emellett a fegyverzetellenőrzési szerződések egyoldalú felmondása az USA részéről a technikai újításokkal – a hadsereg digitalizációja, az űr militarizálása, hiperszonikus hordozórendszerek stb. – robbanásveszélyes helyzetet teremt, amely új fegyverkezési versenyt gerjeszthet és destabilizálhatja a nukleáris egyensúlyt. Ez drámaian növeli a nukleáris háború veszélyét.

A világ ellenséges táborokra való felosztása hatalmas gazdasági, politikai és emberi erőforrásokat emészt fel, amelyekre sürgősen szükség lenne az éghajlat, a környezetvédelem és a globális szegénység globális kihívásainak kezeléséhez. Az éghajlati katasztrófa mellett újra megjelent a nukleáris tél veszélye.

Az emberi jogok és a demokrácia instrumentalizálása

Joe Biden azzal indokolja vezetői igényét, hogy az autoriter és demokratikus rendszerek közötti különbséget a nemzetközi kapcsolatok súlypontjának nyilvánítja. Ezzel az ellenség és az én fekete-fehér bináris képét konstruálja meg. Nemcsak azt a jogot követeli magának, hogy meghatározza, mi és ki a demokratikus és ki az autoriter, hanem ebből vezeti le azt a jogot is, hogy beavatkozzon más országok belső viszonyaiba, akár a rendszerváltásig, sőt, szankciókat szabjon ki olyan harmadik országokra, amelyek nem tartják be az irányelveit. Ez az önjelölt világrendőr arroganciája.

Az emberi jogok és a demokrácia az emancipációs mozgalmak alapértékei közé tartoznak. Ezen nem szabad változtatni. Ezért számunkra, mint civil társadalom számára legitim, hogy kritizáljuk ezek megsértését más országokban is. Ez ugyanúgy vonatkozik a társadalomban, a rendőri apparátusban és az igazságszolgáltatásban tapasztalható strukturális rasszizmusra az USA-ban, mint az etnikai kisebbségek elnyomására Kínában vagy az EU menekültpolitikája által a Közel-Keleten bekövetkező több ezer haláleset elfogadására. És ez vonatkozik Izraelnek a palesztinok elleni emberi jogi jogsértéseire éppúgy, mint a sajtószabadság és a tüntetésszabadság korlátozására Franciaországban vagy Oroszországban.

Továbbá, az emberi jogok fogalma magában foglalja az ENSZ által meghatározott gazdasági és szociális emberi jogokat is. Ez azt jelenti, hogy például Kína emberi jogi teljesítménye, amely egy generáció alatt emberek százmillióit emelte ki a teljes szegénységből, és biztosította számukra az egészségügyi és oktatási ellátást, árnyaltabb, mint ahogyan azt a nyugati kormányok és az államhatalmi médiánk bemutatják.

Kategorikus különbség van a mi és kormányaink emberi jogi megközelítése között. Pontosan azért, mert az emberi jogok egyetemesek és oszthatatlanok, a geopolitikai érdekeken alapuló szelektív megközelítés álmorálhoz vezet. Amikor a világ Merkeljei és Macronjai milliárdos üzleteket kötnek Szaúd-Arábiával, Egyiptommal vagy Törökországgal fegyvergyártó cégeik számára, akkor az emberi jogi politikájuk képmutató bohózattá válik.

Békepolitika az élvonalban

A nemzetközi rendszerben végbemenő zavarok és ezek kapcsolódása az éghajlat, a környezetvédelem, a szociális stb. válságokhoz olyan új és nagyon összetett helyzetet teremtettek, amely a békepolitika megújítását igényli. Nyilatkozatunkkal erről szeretnénk vitát kezdeményezni. A cél egy olyan békepolitika kialakítása, amely megfelel a kornak.

Mert a béke nem minden, de béke nélkül minden más semmi

Megjegyzés: DeepL fordítórobottal magyarítva angolból

Kategória: Nincs kategorizálva | A közvetlen link.