2021. május 7.
Mi, a csatlakozó intézmények és szervezetek azért gyűltünk össze Portóban a szociális csúcstalálkozó alkalmával, hogy egyesítsük erőinket a szociális jogok európai pillérének végrehajtása iránti elkötelezettség megerősítése érdekében, és hogy kihasználjuk ezt az egyedülálló lehetőséget, hogy egyesítsük erőinket egy olyan inkluzív, fenntartható, igazságos és munkahelyekben gazdag fellendülés érdekében, amely a versenyképes gazdaságon alapul, és amely senkit sem hagy maga mögött.
E célból hangsúlyozzuk, hogy: –
- Példátlan időket élünk. A zöld, szociálisan igazságos és digitális gazdaságra való áttérésre irányuló közös törekvésünk az elkövetkező évtizedekre meghatározza majd az emberek megélhetését Európa-szerte, megváltoztatva többek között a fogyasztási, elosztási, termelési és munkamódszereket. A COVID-19 megterhelte egészségügyi rendszereinket, és további mélyreható változások elé állította Európát a munkahelyek, az oktatás, a gazdaság, a jóléti rendszerek és a társadalmi élet terén, ami mélyreható gazdasági és társadalmi válságot eredményezett; –
- A COVID-19-re adott európai válasz a világjárvány számos negatív hatását megfékezte, megmutatva az összehangolt európai megközelítés előnyeit, amelynek továbbra is irányítania kell bennünket a megoldás-orientált intézkedésekre irányuló közös erőfeszítésekben, figyelembe véve a nemzeti rendszerek sokféleségét. Ez továbbra is innovációt, fenntartható gazdasági fejlődést, kohéziót és felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergenciát fog eredményezni;
- Mivel a világjárvány miatt nő a munkanélküliség és az egyenlőtlenségek, fontos, hogy a forrásokat oda irányítsuk, ahol a legnagyobb szükség van rájuk gazdaságaink megerősítése érdekében, és politikai erőfeszítéseinket az esélyegyenlőségre, a minőségi szolgáltatásokhoz való hozzáférésre, a minőségi munkahelyteremtésre, a vállalkozói szellemre, a fel- és átképzésre, valamint a szegénység és a kirekesztés csökkentésére összpontosítsuk;
- Ez tehát a megfelelő pillanat arra, hogy közösen érvényesítsük és támogassuk az erős, fenntartható és inkluzív gazdasági és társadalmi fellendülés és modernizáció ambiciózus menetrendjét, amely együtt jár az európai szociális modell megerősítésével, hogy minden ember részesüljön a zöld és digitális átmenet előnyeiből és méltóságban élhessen;
- A szociális jogok európai pillérének 2017-ben, a méltányos munkahelyekért és növekedésért tartott göteborgi szociális csúcstalálkozón kihirdetett 20 alapelve továbbra is iránytűként szolgál, amely az erős, fenntartható és inkluzív fellendülés, valamint a felfelé irányuló gazdasági és társadalmi konvergencia felé vezet bennünket;
- Az uniós vezetők a 2019-2024-es stratégiai menetrendben hangsúlyozták, hogy a pillért végre kell hajtani, az alapelveket uniós és tagállami szinten tettekre kell váltani, a vonatkozó hatáskörök megfelelő figyelembevételével. Az Európai Parlament az Erős szociális Európa az igazságos átmenetért és a gyermekgaranciáról szóló állásfoglalásaiban szintén határozottan hangsúlyozta, hogy erős közös elkötelezettségre van szükség a pillér jogainak és elveinek megvalósítása mellett. Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság és a Régiók Bizottsága által kidolgozott vitákban a szociális jogok európai pillérének cselekvési tervének jelentőségét hangsúlyozták.
Ebben az összefüggésben üdvözöljük a szociális jogok európai pillérének cselekvési tervét, amelyet az Európai Parlament és az Európai Bizottság terjesztett elő és a legmegfelelőbb eszközök felhasználásával, a szubszidiaritás elvének tiszteletben tartása és a kis- és középvállalkozások adminisztratív terheinek korlátozása mellett felszólítunk minden érintett szereplőt, hogy vegye át a világjárvány tanulságait, és tegyen közös erőfeszítéseket annak érdekében, hogy:
- minden szükséges erőforrást – beruházásokat és reformokat – mozgósítani a gazdasági és társadalmi válságból való kilábaláshoz, Európa jövőbeli válságokkal szembeni ellenálló képességének fokozásához és az európai gazdaság versenyképességének megerősítéséhez, a fenntartható és inkluzív növekedés, a tisztességes munka és a társadalmi igazságosság alapján, különös figyelmet fordítva a munkavállalók, vállalkozások és intézmények környezeti, digitális és technológiai szerepvállalására, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra és az általános érdekű szolgáltatásokra; –
- támogassák a tisztességes és fenntartható versenyt a belső piacon az innováció, a minőségi munkahelyek, a tisztességes bérek, a megfelelő munkakörülmények, a biztonságos és egészséges munkahelyek és környezet, az egyenlő bánásmód és a méltányos mobilitás révén;
- hozzanak intézkedéseket a munkaerőpiacok működésének javítása érdekében, hogy azok hozzájáruljanak a fenntartható gazdasági növekedéshez, a nemzetközi versenyképességhez, elősegítsék a tisztességes munkakörülményeket és a mindenki számára elérhető méltányos bérezést, valamint támogassák a nők, a fiatalok és a kiszolgáltatott kategóriák munkaerő-piaci integrációját; –
- tegyenek intézkedéseket a nemzeti szociális védelmi rendszerek megerősítésére, hogy mindenki számára méltóságteljes életet biztosítsanak, fenntarthatóságuk megőrzése mellett; –
- fordítsanak különös figyelmet a COVID19 válság és annak rövid, közép- és hosszú távú következményei által leginkább érintett tevékenységekre, közösségekre és emberekre;
- a területi és társadalmi kohézió megerősítése az európai, nemzeti, regionális és helyi kormányzati szintek bevonásával, nevezetesen a mély és tartós strukturális gyengeségekkel küzdő, gyors és jelentős átalakulásokon áteső ágazatokra, csoportokra és területekre összpontosítva, és e törekvés során támogassa az alapvető szolgáltatások és infrastruktúrák megerősítését;
- az autonóm szociális párbeszéd, mint az európai szociális modell strukturáló eleme, előmozdítása és megerősítése európai, nemzeti, regionális, ágazati és vállalati szinten, különös tekintettel a tagállamokban létező különböző modellek keretében a kollektív tárgyalások számára kedvező keret biztosítására;
- a nemek közötti egyenlőség előmozdítása, többek között a nemek közötti bérszakadék megszüntetésével és az egyenlő értékű munkáért egyenlő bérezéshez való jog biztosításával; – olyan közpolitikák kidolgozása, amelyek megfelelő szinten erősítik a társadalmi kohéziót, küzdenek a megkülönböztetés minden formája ellen, beleértve a munka világát is, és előmozdítják az esélyegyenlőséget mindenki számára, különösen a szegénység által veszélyeztetett gyermekek, az idősek, a fogyatékkal élők, a migrációs háttérrel rendelkezők, a hátrányos helyzetű és kisebbségi csoportok és a hajléktalanok tekintetében;
- a gyermekek szegénységből való kiemelését célzó átfogó megközelítés előmozdítása a gyermekek jogainak finanszírozásának előtérbe helyezésével és a gyermekgarancia valamennyi szakpolitikai ágazatban való érvényesítésével, valamint a fenntartható munkahelyekbe és a szülők szociális támogatásába történő beruházások fokozásával;
- a civil párbeszéd előmozdítása és a civil társadalom tevékenységének támogatása a pillér elveinek megvalósításában.
Felszólítjuk az Európai Tanácsot, hogy támogassa az Európai Bizottság által a szociális jogok európai pillérének cselekvési tervében javasolt 2030-as kiemelt célokat, és mozdítsa elő:
- a foglalkoztatás helyreállítását és a minőségi munkahelyteremtést, mint a gazdasági és társadalmi fejlődés alappillérét a 2030-ra kitűzött, legalább 78%-os foglalkoztatási arány eléréséhez, ami a nemek közötti foglalkoztatási különbségek legalább felére csökkentését jelenti;
- a gazdaság és a társadalom igényeinek megfelelő, a készségekbe, az egész életen át tartó tanulásba és képzésbe való beruházást annak érdekében, hogy 2030-ra szintén azt a célt kell elérni, hogy az európaiak legalább 60%-a évente részt vegyen képzésben, és a 16-74 évesek legalább 80%-a számára elő kell segíteni a digitális alapkészségekhez való hozzáférést, ezáltal elősegítve a szakképzést, az átképzést, a foglalkoztathatóságot és az innovációt;
- megfelelő társadalmi befogadási és szociális védelmi politikák, amelyek 2030-ra legalább 15 millióval csökkentik a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők számát (a 2019-es adatokhoz képest), beleértve 5 millió gyermeket, különös hangsúlyt fektetve a szegénység generációs körforgásának megtörésére, valamint a társadalmi mobilitás előmozdítására.
Felszólítjuk a tagállamokat, hogy határozzanak meg olyan ambiciózus nemzeti célokat, amelyek – az egyes országok kiindulási helyzetét megfelelően figyelembe véve – megfelelő hozzájárulást jelentenek az európai célok eléréséhez. Megerősítjük, hogy az EU gazdasági és szociális kormányzásának keretében az európai szemeszter és annak különböző eszközei, mint például a megújított szociális eredménytábla, megfelelő politikai keretet jelentenek a szociális jogok európai pillérének végrehajtása terén elért előrehaladás nyomon követésére, és ennek alapján a legmagasabb politikai szinten történő rendszeres értékelésre szólítunk fel a 2030-as kiemelt célok és a felfelé irányuló konvergencia felé tett előrehaladásról. Az Európa fellendülésének támogatására rendelkezésre bocsátott rendkívüli források olyan esélyt jelentenek, amelyet nem szabad elszalasztani, hogy a szociális pillér elveivel és céljaival összhangban a szükséges reformok jobb nemzeti szintű végrehajtása felé haladjunk.
Végezetül hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy az Európa jövőjéről szóló konferencia keretében és azon túl, a szociális partnerek bevonásával és az európai társadalom mozgósításával minden polgárral együtt elkötelezzük magunkat és megvitassuk, hogyan erősíthetjük Európa szociális dimenzióját.
Porto, 2021. május 7.
Luca Visentini
Az Európai Szakszervezeti Szövetség főtitkára
Pierre Gattaz
a BusinessEurope elnöke
Pascal Bolo
Az SGI EUROPE elnöke
Alban Maggiar
a SMEunited elnöke
Piotr Sadowski
A Social Platform elnöke
David Sassoli
az Európai Parlament elnöke
Ursula von der Leyen
az Európai Bizottság elnöke
António Costa
Portugália miniszterelnöke