Az Attac Németország nyilatkozata a Szovjetunió elleni német invázió 80. évfordulója alkalmából
Június 22-én van a náci Németország Szovjetunió elleni inváziójának 80. évfordulója.
Ezt a háborút – a nyugati háborútól eltérően – kezdettől fogva rasszista megsemmisítő háborúnak tervezték. A Wehrmacht stratégiai terveiben a Szovjetunió európai részén élő „szláv alvilági népek” 50-60%-ának kiirtását tűzték ki célul, további 15%-25%-ot pedig az Ural mögé akartak elűzni. A többieket az „árja főfaj” munkaszolgálatosává akarták tenni.
A német lakosság háborúra való pszichológiai felkészítése érdekében a „szláv al-emberek” és a „zsidó-bolsevik világösszeesküvés” ideológiáját propagálták.
A náci barbarizmus 27 millió ember életébe került a Szovjetunióban.
Ezeket az atrocitásokat nem szabad elfelejteni vagy relativizálni. Még ha a holokauszt egyedisége nem is kérdéses, a keleti megsemmisítő háború is erkölcsi és politikai felelősséget ró ránk ma.
Ez ma azt jelenti, hogy el kell fogadnunk a közös biztonság elvét, ahogyan azt Willy Brandt Ostpolitikája gyakorolta, vagyis azt az elvet, hogy a biztonságot csak közösen és a másik fél biztonsági érdekeinek figyelembevételével lehet elérni.
Ma ez aktív enyhülési politikát jelent az orosz határok melletti NATO katonai telepítés, fegyverkezési verseny és hidegháború helyett.
Ma ez politikai párbeszédet jelent a konfliktusok megoldására a konfrontáció és a világ újbóli ellenséges táborokra osztása helyett.
Ma ez gazdasági együttműködést és jószomszédi kapcsolatokat jelent szankciók helyett.
És azt is jelenti, hogy véget kell vetni az ellenségképek kialakításának, amelyek a politikusok és számos mainstream média által Oroszországot a gonosz birodalmaként ábrázolják. Ez azt jelenti, hogy véget kell vetni az önhitt felsőbbrendűségi gondolkodásnak, amely ma az „európai értékek” álcájában támad fel, például amikor Brüsszel azt mondja, hogy „a mi puha erőnk a legjobb a világon” (Mogherini, az EU volt külügyi képviselője), és Maas német külügyminiszter az „európai hazafiságról” lelkesedik.
Az olyan globális problémák, mint az éghajlati katasztrófa, a nemzetközi rendszer drámai átalakulásai, a fegyverzet ellenőrzési megállapodások felmondása és az új katonai technológiák miatt megismétlődő atomháború veszélye, valamint a járványok, a növekvő szegénység és a növekvő jólét jelentette kihívások fényében egy új hidegháború tiszta őrültség.
Frankfurt/M. 2021. június 21.
Megjegyzés: A magyar fordítás a deepL fordítórobottal készült.