Európa jövője konferencia – rövid jelentés

Az Európa jövőjéről szóló konferenciával az Európai Parlament, a Tanács és az Európai Bizottság lehetőséget teremtett arra, hogy mind a 27 EU tagállam polgárai megvitathassák a kihívásokat és a prioritásokat, abból a célból, hogy közösen hozzuk létre a jövő Európáját.

A konferencia folyamatának részeként egy Többnyelvű Digitális Platform (a továbbiakban: platform) 2021. április 19-én indult útjára (futureu.europa.eu).

A platform minden uniós polgárnak lehetőséget adott a részvételre. A polgárok a elképzeléseket nyújthattak be, támogathatták mások elképzeléseit, és észrevételeket fűzhettek hozzájuk.

Ezután a platformon lévő összes hozzászólást összegyűjtötték, és elemezték annak érdekében, hogy alapul szolgáljanak az Európai Civil Testületeknek, a konferencia plenáris ülésének. Három időközi jelentést, három tagállami jelentést és egy teljes jelentést tettek közzé a platformhoz kapcsolódó, 2022. február 20-ig tett hozzászólásokról.

Fontos szem előtt tartani, hogy az elképzelések, észrevételek a platformon szereplő hozzászólók véleményét tükrözik, és nem tekinthetők úgy, mint amelyek az európai polgárok egészének véleményét képviselik.

A platformon meghatározott fő témák az alábbiak voltak:+

– éghajlatváltozás és környezet

– egészségügy

– erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és foglalkoztatás

– az EU a világban

– értékek és jogok, jogállamiság, biztonság

– digitális átalakulás

– európai demokrácia

– migráció

– oktatás, kultúra, ifjúság és sport

Összefoglaló áttekintés

A Kantar Public által készített jelentés összefoglalja a Többnyelvű Digitális Platformon lezajlott konferenciával kapcsolatos tevékenységet, annak indulásától 2022. május 9-ig.

Ebben az időszakban 48 530 hozzászólást regisztráltak az alábbi oldalakon, a platformon 18 955 elképzelést, 22 570 hozzászólást és 7 005 eseményt, amelyek mind a 10 témát lefedték. A február 21. és 2022. május 9. közötti időszakban 4796 új hozzászólás került fel a platformra. A legtöbb ezen új hozzájárulások többsége a már meglévő témákat és altémákat tárgyalta a különböző témakörökben, így nem befolyásolják a témák sorrendjét az egyes témák általános előfordulása szerint.

A Magyar Társadalmi Fórum a 4. témakört követte kiemelt figyelemmel.

*************************

4. Erősebb gazdaság, szociális igazságosság és foglalkoztatás

Az erősebb gazdaság, társadalmi igazságosság és munkahelyek témakörre 2022. május 9-ig összesen 2195 ötlet születetett, 2099 hozzászólás és 645 esemény érkezett. A hozzászólók az EU fontosságát hangsúlyozták. Igényelték, hogy befogadóbbá és szociálisan igazságosabbá váljon, különösen a COVID-19 világjárvány fényében; valamint rámutattak több, ezzel kapcsolatos kihívásra, mint például a fiatal európaiak támogatásának, vagy a tagállamok közötti együttműködés hiánya. Az leginkább és leggyakrabban javasolt mechanizmusok egyike az európai feltétel nélküli alapjövedelem garantálása az egész EU-ban. A hozzászólók emellett különböző elképzeléseket vázoltak fel a gazdasági növekedés ösztönzésére az EU-ban: egységes európai piac továbbfejlesztése, innováció és a kkv-k, a stratégiai iparágak támogatása. A hozzászólók úgy vélik, hogy a zöld és a digitális átállás lehetőségeket kínál az európai munkavállalók képzettségének javítására, valamint a változó munkaerőpiachoz való igazodásra. A hozzászólások másik része rámutat arra, hogy tenni kell a vidéki területek elnéptelenedése és az agyelszívás ellen.

Az elképzelések a következők szerint csoportosíthatók:

– befogadóbb, szociálisan igazságosabb Európa

– gazdasági fellendülés

– innováció – a növekedés fellendítése

– szociális védelem és szociális biztonság

– adózás a tisztességes gazdaságért

– az egységes európai gazdaság további erősítése, a piac megerősítése

– a munkahelyek számának növelése

– a jelenlegi gazdasági modell megkérdőjelezése

– fogyasztói jogok és védelem.

A befogadóbb és társadalmilag igazságos Európa megteremtésének törekvése Európában a legtöbb elképzelést váltotta ki, amelynek középpontjában a társadalmi kohézió erősítése, mint az erős gazdaság elérésének eszköze állt. Általában a szociális jogok európai pillérének kiterjesztését célozza, valamint egy egységes európai uniós szociális biztonsági megközelítést tartalmaz, a szülői gondozástól kezdve a családok támogatásáig, valamint a lakhatáshoz való jogig és a szociális biztonságig, illetve a nyugdíjpolitikákig. Minimális célértékek meghatározására szólítanak fel a foglalkoztatás, a szegénység csökkentése és az oktatás, valamint készségek kifejlesztése terén.

Az egyik legtöbbet tárgyalt altéma ezen a területen az intézményi szintű szakpolitikák kidolgozásának szükségessége, a nemek közötti egyenlőség megvalósítása érdekében.

Egy másik altéma, a fogyatékkal élők bevonását sürgeti.

Támogatják, hogy segíteni kell a szegénységi küszöb alatt élő embereket. Néhány elképzelés kiemeli azt is, hogy nagyobb erőfeszítéseket kell tenni a hajléktalanság elleni küzdelemben és ki kell dolgozni az integrációs stratégiát a roma kisebbségek számára.

A gazdaság fellendítése

A legnagyobb elkötelezettség a gazdasági fellendülés iránt mutatkozott. A platform résztvevői megosztották nézeteiket a gazdaság fellendítésének szükségességéről. A belső piac versenyképességének növelése érdekében ösztönözték az innovációt. Ezzel párhuzamosan számos résztvevő támogatta egy megújított Európai társadalmi szerződés létrehozásának gondolatát. Az európai szociális piacgazdaság megvalósítása érdekében a polgárok szorgalmazzák a szociális párbeszéd megerősítését és a kollektív tárgyalások megerősítését. Aggodalmukat fejezik ki az EU növekvő államadósságával kapcsolatban. Javasolták az Európai Központi Bank mandátumának kiterjesztését és megerősítését.

Innováció – a növekedés fellendítése

A hozzászólók a növekedés fellendítését javasolják a kutatásba, a tudásba történő beruházások révén. A költségek minimalizálása helyett a tudás maximalizálása a cél, a verseny megnyitása lehetőségeket nyit az európai tudásalapú gazdaság számára.

A témán belül a leggyakrabban felmerülő ötletek: a kis- és középvállalkozások (kkv-k) támogatásának szükségessége, a vállalkozói szellem ösztönzése. Az induló vállalkozások finanszírozását általában fontos innovációs hajtóerőnek tekintik.

Európai Egészségügyi Főhatóság létrehozását javasolták, amelynek feladata, hogy ösztönözze az állami és magán egészségügyi kutatásokat.

Más elképzelésekből az derül ki, hogy a digitális gazdaságot tekintik az innováció és a növekedés előfeltételének.

Több elképzelés a zöld gazdaság megvalósítását javasolta, például befektetést a biogazdálkodásba és a “farmtól az asztalig” kezdeményezésekbe.

Szociális védelem és szociális biztonság

A feltétel nélküli alapjövedelemmel (FNA) sok felvetés foglalkozott. Az FNA mellett ismétlődően felmerült a (fiatalkori) munkanélküliség kezelésére irányuló intézkedések, például a készségfejlesztő programok kérdésköre, és egy európai munkanélküli alap bevezetése. Az ifjúsági munkanélküliség témájával más témák is foglalkoznak.

Ehhez az altémához kapcsolódik az EU-ban tapasztalható jövedelmi különbségek bírálata, amely az egyazon vállalaton belüli bérkülönbségek korlátozását javasolja. Többen az európai szegénység elleni küzdelemre és annak megelőzésére szólítanak fel.

A népesség elöregedésére tekintettel az idősek biztonságának és méltóságának biztosítása érdekében foglalkozni kell a hosszú távú egészségügyi ellátással, valamint az időskori társadalmi elszigetelődéssel is. Ösztönözni kell a generációk közötti szolidaritást.

Számos hozzászóló az uniós tagállamok összehangolt nyugdíjpolitikájának szükségességét sürgeti, és javaslatot tesz az átköltöző polgárok egységes nyugdíjrendszerének létrehozására. Nyugdíjreformokat is javasolnak.

Az ötletek egy másik csoportja a gyermek- és időskori szegénység problémájával foglalkozik. A női nyugdíjasokat jobban fenyegeti a szegénység kockázata, mivel általában ők vállalják az ápolói szerepet, és az ilyen munkával töltött éveket nem ismerik el a nyugdíjukban. A hozzáférhető, megfizethető lakhatáshoz való jog egy másik, a szociális biztonsághoz kapcsolódó altéma.

A tisztességes gazdaság adórendszere

Az elképzelések meghatározó csoportja a nagyobb adóügyi igazságosságot, a méltányos adózást és az adócsalás elleni küzdelmet támogatja. Javaslatok születtek többek között az adóelkerülés elleni intézkedések bevezetésére, a pénzügyi tranzakciós adó bevezetésére. Nagy számban nyújtottak be javaslatokat az adózási szabályok és a minimálbérek tagállamok közötti harmonizációja során a “szociális dömping” elkerülésére. Az egyik sokat kommentált és támogatott javaslat egy globális vagy uniós minimumadó bevezetésére vonatkozik az adóparadicsomok elleni küzdelem érdekében, és a közvetlen adózás európai konvergenciájának előmozdítását is javasolják. Egy másik ötlet azt javasolja, hogy az adózási szempontból nem együttműködő joghatóságok módszertanát felül kellene vizsgálni. Számos hozzászólás felveti, hogy miként lehetne hatékonyan megadóztatni a nagy technológiai vállalatokat és a digitális vállalatokat.

Az javaslatok egy jelentős része az adóharmonizáció és az adóunió létrehozása mellett érvel, hogy biztosítsa a javak jobb elosztását az európai társadalmak között. E tekintetben a Digitális Platformon a befogadó és igazságos gazdaságot szolgáló különféle lehetséges adóügyi intézkedések kerülnek kiemelésre.

Az adózási témák:

1.) Közös hozzáadottérték-adó (HÉA) rendszer az e-kereskedelemben, avagy a vállalatoknak csak a saját országukban kelljen HÉA-t (ÁFÁ-t) fizetniük.

2.) A környezetvédelemmel és az éghajlatváltozással kapcsolatos adózás, többek között egy uniós szén-dioxid-kibocsátási határkiigazítási mechanizmus vagy egy fenntarthatósági adó bevezetésére irányuló felhívások. A közös adókat, például a szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását az uniós országok közötti egyenlőtlenségek áthidalásának és az egységes piac működésének javítására szolgáló eszköznek is tekintik.

3.) Felhívás született arra, hogy a fogyasztási cikkeket a termelési feltételek alapján adóztassák meg, hogy a szabadkereskedelem helyett a tisztességes kereskedelmet támogassák.

Az egységes európai piac további erősítése

Számos hozzászólás az európai egységes piac további megerősítésének szükségességére vonatkozott, a gazdaságpolitikákra helyezve a hangsúlyt.

Az elképzelések összességükben megismétlik, hogy a tagállamoknak javítaniuk kellene a meglévő vívmányok érvényesítését a gazdaság területén, elkerülve a protekcionizmust, hogy az egységes piacot vonzóbbá és versenyképesebbé tegyék.

A közös adókat az uniós országok közötti egyenlőtlenségek áthidalásának és az egységes piac működésének javítására szolgáló eszköznek tekintik.

Munkahelyteremtés

A hozzászólók számos problémát azonosítanak, a munkavállalók képzettségének javításától kezdve a változó munkaerőpiachoz való alkalmazkodáson át a fiatalkori munkanélküliség kezelésének és a COVID-19 által teremtett feltételekhez való alkalmazkodás szükségességéig.

Az ifjúsági munkanélküliség a legjelentősebb kérdés. Kiemelik a fiatalok támogatásának fontosságát, különösen a munkaerőpiachoz való hozzáférés terén. A pályakezdő álláskeresők számára a belépőszintű állások elérhetetlenek, mivel paradox módon munkatapasztalatot igényelnek.

A munkakörülményekkel kapcsolatban a résztvevők a távmunka és a “rugalmas munkavégzés” ösztönzése mellett érvelnek. További javaslatok közé tartozik a rövidebb munkahét bevezetése, a fizetetlen gyakornoki munka, a kötelező túlórák és a bizonytalan munkaszerződések betiltása, vagy a gyermekgondozási infrastruktúrába való beruházás.

A jelenlegi gazdasági modell megkérdőjelezése

Közös célja az EU gazdaságaiban tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése. Ezt – a társadalmi egyensúly fokozására irányuló törekvés mellett – a régiók egymás közötti fokozott együttműködésén keresztül történő növelésére irányuló törekvés mellett kulcsfontosságúnak tartják.

Számos elképzelés támogatja az európai ipar nyersanyag- és feldolgozott termékek beszerzési forrásainak diverzifikálására vonatkozó szabályozás bevezetését az “európai kapitalizmus” modelljének előmozdítása érdekében. Több hozzászólás is kiemeli egy olyan gazdasági modell megfontolásának fontosságát, amely a GDP-n túlmutat, hogy a befogadó és igazságos európai jólétre törekedjen, a GDP-n túlmutató növekedési koncepciók mérésére szolgáló mutatókkal.

E témán belül a hozzászólók egyrészt a kapitalizmusra és a szabad piacra való építkezést javasolják, nagyobb belső versennyel, a szabályozási terhek csökkentésével, kevesebb támogatással és túlzott adókulccsal.

Ezzel szemben más résztvevők egy ember-központúbb gazdaság felé törekszenek, és kiemelik a jelenlegi gazdasági modell olyan észlelt hiányosságait, mint például a munkakörülmények és az áruk eredetének átláthatóságának hiánya a termelési láncok egészében. E vitán belül az egyik elképzelés a degresszív növekedés elméletére összpontosít, mint az ember és a természet közötti új egyensúly helyreállításának módjára a kontrollálatlan növekedéssel szemben.

Kategória: Nincs kategorizálva | A közvetlen link.

Vélemény, hozzászólás?