Előzmények
Az Európai Bizottság Foglakoztatási, Szociális és Társadalmi Befogadásért Felelős Főigazgatósága részéről Denis Genton igazgató válaszolt Nicolas Schmit biztos úrhoz intézett levelemre, nevezetesen arra a kérdésre, hogyan halad a szociális jogok európai pillérének végrehajtása a portói Szociális Csúcstalálkozó óta.
Az Európai Bizottság 2021 márciusában terjesztette elő a szociális pillérről szóló európai jogok cselekvési tervét. A cselekvési terv mintegy 75 uniós szintű intézkedést határozott meg, amelyeket a Bizottság a jelenlegi megbízatási időszak (2019-2024) alatt vállal. A végrehajtás elkezdődött, számos intézkedést hoztak meg azóta.
A cselekvési terv három, 2030-ig elérendő uniós szintű célt is megfogalmazott, amelyet az uniós vezetők és a legfontosabb érdekelt felek 2021 májusában, Portugáliában, Portóban elfogadtak, nevezetesen:
1. A 20 és 64 év közötti népesség legalább 78%-ának legyen munkája;
2. A felnőttek legalább 60%-ának évente részt kell vennie képzésben
3. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát csökkenteni kell legalább 15 millióval.
E célok elérése érdekében a tagállamok saját nemzeti céljaikat terjesztették elő, amelyek a következők voltak: a 2022. júniusi Foglalkoztatás, szociálpolitika, egészségügy és szociális biztonság témakörében tartott Fogyasztóvédelmi és Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO). Magyarország esetében a foglalkoztatási cél 85 %, a képzési cél 60%, a szegénység csökkentésére vonatkozó cél pedig 292 000 fő.
A Bizottság 2023-as munkaprogramja a szociális és foglalkoztatás területén többek között az alábbi kezdeményezéseket tartalmazza:
– a Tanács Ajánlása a szociális gazdasági keretrendszer feltételeinek kidolgozásáról
– megerősített minőségi keretrendszer a szakmai gyakorlatok számára
– a mentális egészséggel kapcsolatos átfogó megközelítés
– európai fogyatékossági kártya
– európai társadalombiztosítási igazolvány
– a gazdasági kormányzási keretrendszer felülvizsgálata
Von der Leyen bizottsági elnök 2022-es, az Unió helyzetéről szóló beszédében emellett bejelentette, hogy 2023 a készségek európai éve lesz! A készségek kulcsfontosságúak annak biztosításához, hogy az emberek ne maradjanak le a zöld és a digitális átállással összefüggésben. A készségekre való összpontosítás a fent említett uniós szintű célok elérését is elősegíti.
Elsö EU Szociális Fórum
A fenti szociális célok megvalósítása érdekében idén november 16-án és 17-én Brüsszelben került sor az EU első szociális fórumára. Az eseményre az Európai Bizottság Foglakoztatási, Szociális és Társadalmi Befogadásért Felelős Főigazgatósága felkérésére, a Magyar Társadalmi Fórum nevében regisztráltam, és online formában vettem részt a megbeszéléseken https://www.eusocialforum.eu/eu/begin linken.
Az első, idei EU Szociális Fórum két napos rendezvényének fő témája a zöld átmenet társadalmi dimenziója volt. Kulcsszavak: tisztességes zöld átmenet, gondoskodási/ápolási stratégia, szociális (piac)gazdaság, készségek/hozzáértés fejlesztése.
A megélhetési költségek emelkedése jelenleg az emberek első számú gondja az egész EU-ban. Mivel az ukrajnai háború miatt az energiaellátás prioritássá vált, az emberek a számlák kifizetésére összpontosítanak. Ha az Európai Unió el akarja érni az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseit, akkor a megfelelő politikákat kell bevezetni annak biztosítására, hogy az átállás társadalmilag igazságos legyen, és mindenki részt vehessen benne. „Senkit nem hagyunk az út szélén!”
A fórumra elsődlegesen nemzeti és európai döntéshozók és vezető szakértők kaptak meghívást, azzal a szándékkal, hogy számba vegyék a már meghozott intézkedéseket, és gondolatébresztő megoldásokat keressenek a jövőre nézve. A közép- és kelet-európai részvétel alulreprezentált volt (csak egy román környezetvédő aktivista volt a panelben), a magországok képviselőinek álláspontja egyoldalúan érvényesült.
Ezen az első Európai Foglalkoztatási és Szociális Jogok Fórumon zömmel egyetemi oktatók és zöld ügyekkel foglalkozó NGO-k voltak részesei a vitáknak. Közösen keresték a válaszokat, hogyan lehet a szociális célokat elérni, és milyen politikákat kell az Európai Uniónak és tagállamainak bevezetnie annak érdekében, hogy a zöld átmenet igazságos és lehetőségekkel teli legyen.
A plenáris üléseken túlmenően 3 munkacsoport ülésezett párhuzamosan, nevezetesen: 1. a fiatalok munkalehetőségei, szociális helyzete, képzési formák; 2. a zöld gazdaságra és a digitalizációra való átmenet; szociális gazdaság; 3. gondoskodás, ápolás. szociális ellátás, egészségügy.
Néhányan követendő példákat hoztak a különböző hulladékok (textiliák, ruhák, élelmiszerek, fémek, elektronikai, építőipari) összegyűjtésére és hasznosítására, munkahelyteremtésre és képzésekre.
Nagy hangsúlyt kapott a fiatalok helyzete, jövője, a nemek közötti arányok javítása, az egyenlő bánásmód és az elmaradottak, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, továbbá az egészségügy és a szakképzés, az oktatás. Szóba hozták az elöregedő társadalom gondjait, amely az ellátás és a szociális gondoskodás terén egyre nagyobb terhet jelent a családoknak és a közösségeknek.
A fórum hibrid (internetes és jelenléti) jellege lehetővé tette összesen mintegy félezer érdeklődő bekapcsolódását. A rendezvény technikailag jól előkészített és jól szervezett volt. A programban szereplő célkitűzések előremutatóak voltak.
Néhány szereplő egy szociális célokat követő, szolidáris európai közösséget vizionált a 2017-ben elfogadott Szociális Jogok Európai Pillére alapján és jogi garanciákat követelt a munkahelyek és a munkakörülmények védelmében, valamint a jóléti infrastruktúra megerősítésére. Kelet – és Közép-Európan, benne Magyarországon különösen nagy szükség lenne azonban még konkrétabb és számszerűsíthetőbb megfogalmazásokra, illetve igazságosabb, kevésbé kijátszható elosztási mechanizmusok bevezetésére is.
Remélhetőleg hamarosan sikerül a vonatkozó összegző jelentések és videofelvételek megszerzése a szervezőktől.
Budapest, 2022. november 19.
Benyik Mátyás