Magyar Társadalmi Fórum

Kedves Látogatónk!

Ezen a lapon tesszük közzé a Magyar Társadalmi Fórummal kapcsolatos anyagokat, híreket, információkat. Első cikkünk hamarosan megjelenik!

a Szervezők

Francine Mestrum: Lehetséges egy másik Szociális Világfórum!

2021 januárjában ünnepli 20. évfordulóját a Szociális Világfórum. Sajnos a koronavírus lehetetlenné tesz egy igazi és ünnepi fórumot. Mindazonáltal megpróbálhatjuk ezt a „rosszat” „jóvá” alakítani, és megújítási folyamatot elindítani azáltal, hogy a 2021. januári online WSF-et egy lépcsőfoknak tekintjük egy valódi politikai folyamat, egy élő fórum – a Mexikóvárosba meghirdetett – felé, 2022 januárjában.

Valóban, mindig a „Fórum folyamatáról” beszéltünk, de ez ténylegesen soha nem létezett az egyes fórumok közötti időkben. Minden fórumnak újra kellett kezdődnie, a korábbi fórumok eredményeinek figyelembevétele nélkül, anélkül, hogy előre tekintettünk volna a következő fórumra. Ez az egész „folyamatnak” az egyik kudarca és egy téves fogalom annak leírására. Eddig csak különböző WSF események voltak, de nem folyamatok.

Húsz évvel az első és híres Porto Alegre-i fórum után eljött az ideje, hogy számba vegyük ezeket a különböző eseményeket. Mit értünk el? Mi volt a cél? Milyen közelre kerültünk hozzá? 2001-ben a cél egyértelműen az ellenállásra épített, érveket adva a társadalmi mozgalmaknak, hogy válaszolni tudjanak a davosi Világgazdasági Fórumon elhangzottakra. Az első években több kísérlet is történt ennek kialakítására, és a domináns neoliberális politika alternatíváinak kidolgozására.

A „Porto Alegre-i kiáltványt” és a „Bamako-i felhívást” fel tudjuk idézni, de sajátos módon ezeket a dokumentumokat elutasították, mert a WSF hihetetlen módon úgy döntött, hogy nem akarja, hogy önálló hangja legyen. A fórumon részt vevő mozgalmaktól csak az egyetlen, megengedett hangot lehetett hallani. Ez pedig a 2001-ben elfogadott, ma is érvényben lévő „Alapelvek Charta” egyik legerősebb szabálya, amely felelős a WSF zsákutcájáért. És biztosak lehetünk-e abban, hogy a WSF elgondolkodott a közös politikai elemzés alapján kidolgozott alternatívákról, a hatalomépítésről, a szervezésről? Nos, a válasz erre is nemleges. Mivel minden javaslat vissza lett dobva a résztvevő mozgalmaknak, és mivel természetesen semmi sem folyhat teljes spontaneitással, – szükség van némi ösztönzésre és / vagy szervezésre -, ezért a WSF folytatta és folytathatta tevékenységét anélkül, hogy bármilyen konkrét eredményt elért volna.

Az elsők – a Porto Alegre-i, a mumbai, a Belem-i és az legutóbbi Salvador de Bahiaban -bizonyára nagyon sikeres fórumok voltak. Sikeresek lehettek, mert rengeteg dinamikus mozgalmat fogtak egybe, reményt és … a fejlődés illúzióját keltették. De, véleményem szerint, valójában a WSF csak két dolgot ért el. Először is, ezekben a korai években sok globális hálózatot építettek ki, vagy erősítettek meg. Bár a WSF biztosan sokat segített a hálózatépítésben, de annak negatív következménye is volt, hogy miután felépült, ezeknek a hálózatoknak már nem volt szükségük a fórumra. Másodszor, mivel alkalmunk volt megtapasztalni azt az elmúlt hónapokban, a WSF rendkívül sikeres „márka” volt és marad. Az emberek hisznek benne, nagy dolgokat várnak el tőle. A WSF-nek még mindig óriási lehetőségei vannak az átfogó szerepre, hogy összegyűjtse, és közzétegye egy konkrét alternatíva perspektíváját.

Mindennek a következménye egyértelműen látható. A korai években a fórum folyamatainak követésére létrehozott „Nemzetközi Tanács” hamarosan körülbelül 150 tagot számlált a világ minden tájáról, és olyan fontos értelmiségiek voltak, mint Samir Amin, Immanuel Wallerstein, François Houtart, Bernard Cassen, Ignacio Ramonet , Walden Bello, Joao Stedil és még sokan mások. Sokan eltávolodtak időközben, de a többiek csak elhagyták az IC-t, mivel soha nem voltak politikai viták. A titkosszolgálati megfigyelés – amely nem is volt – vádjára hivatkozva, hamarosan egyszerű ülésezés lett, amelyeken csak technikai és logisztikai problémákat vitattak meg. Ugyan ki is akarna erre idejét és pénzét költeni? Emellett az „alapító atyák” is egyre nagyobb szerepet kaptak, féltékenyen őrködve a hamarosan elavult szabályokra. Tartani kezdtek a politikai kérdések megvitatásától, és úgymond a „konszenzusra” összpontosítottak.

Míg az első években minden problémát meg tudott oldani egy újabb bizottság, munkacsoport, összekötő bizottság vagy „némi türelmet, ez egy tanulási folyamat” … 2010 körülre nagyjából minden ötlet kimerült. Ebben a pillanatban az IC megkezdte a „megújulási megbeszélések” folyamatát ismét munkacsoportokkal, megbeszélésekkel, kérdőívekkel, mélyinterjúkkal, és „mondja meg ön” – szólammal. Semmi nem jött ki belőle, mivel egyszerűen nem volt szándék változtatni semmin. A demokráciára, átláthatóságra, elszámoltathatóságra irányuló követelésekre, a minden rendben van – választ adták. Mi egy „horizontális” csoportot alkottunk, minden hierarchia és hatalmi viszony nélkül, egyértelműen tökéletes módján annak, hogy fenntartsuk azokat a hatalmi viszonyokat, amelyek tökéletesen működtetik magát a hatalmat.

2015 körül a legtöbb nagy, globális mozgalom elhagyta az IC-t, legfeljebb 50 tagú csoportok maradtak. Néhány nagyon fájdalmas találkozóra került sor, az egyik alapító atya büszkén mondta: „Én vagyok a fórum”, egy másik pedig blokkolja a brazil Dilma Rousseff elleni puccs elítélését, az afrikai tagoknak szóló vízum elutasítását a kanadai kormány részéről, vagy Marielle Franco meggyilkolását Rio de Janeiróban. Hibás elemzés! Húsz évvel ezelőtt a WSF nagy tudományos érdeklődésre tarhatott számot, és sok komoly kutatást készítettek, ismét csak az első években, 2015-ig.

A tudományos kutatásnak világos kategóriákra van szüksége, és amíg nem teljesen tévesek, ezek a kategóriák az emberek tudatában továbbra is megmaradnak, és önálló életre kelnek. Az egyik legfontosabb elemzés arról, hogy a WSF hogyan süllyedt a problémáiba, az volt, hogy a társadalmi mozgalmakat politikai munkájukban akadályozták a gazdagabb, erősebb civil szervezetek. Ismét érvényes a mozgalmak és az NGO-k közötti ellentét, de ez nem magyarázhatja a WSF hanyatlását. Egyes civil szervezetek nagyon dinamikusak és progresszívek, míg egyes mozgalmak konzervatívabbak és nem feltétlenül politikai jellegűek. A problémák második magyarázataként a horizontalizmus vs. vertikalizmus kifejezéseket használták. A „horizontális” embereket progresszívebbeknek tekintették, akik a hierarchia minden formájával szemben voltak, míg a „vertikálisak” azok a konzervatív „régi baloldaliak” voltak, akik uralkodni akartak a Fórumon.

Ezek a különbségek biztosan léteznek, de semmiképpen sem írják le helyesen a jelenlegi erőviszonyokat. A horizontális javaslattevők azok, akik ma nem akarnak bármilyen változást, míg az úgynevezett „vertikalisták” némi politikai vitát, valamiféle szervezeti formát és demokratikus kormányzási szabályokat akarnak. De természetesen nem „régi baloldaliak”.

Valójában a fő akadályok a ma hatalmon lévőktől származnak, főleg keresztény szervezetektől, és nagyon félnek mindentől, ami politikának tűnik. A WSF nem tud, de nem is tudna önmagáért szólni. Az IC ellenzi a „többség diktatúráját”, „nem kellene „politbürót-t” kreálni”, vagy csak képzeljük el, az V. Internacionálét. Ezek a vádak még ma is élők!

Új kezdeményezések

Ebben az összefüggés-rendszerben kell ma dolgoznunk, és kell előkészítenünk a 2021. januári on-line WSF-t. Órákon át tartottunk üléseket, Nemzetközi Tanács, kibővített nemzetközi tanács, nemzetközi tanács kiválasztott globális mozgalmakkal, tematikus és regionális találkozók fórumok stb. November közepe lett, mire végre a konkrét előkészítő munkához kezdhettünk.

És – szokás szerint – minden kezdeményezésnek az elvek betartása a feltétele. Időközben az IC tagjainak két csoportja azt javasolta, hogy kezdjenek komolyan gondolkodni az IC és a WSF eljárásainak reformjáról: a brazil tagok agrárcsoportja és egy nemzetközi csoport, úgynevezett „vertikálisak”. Udvariasan elutasították azt a javaslatot, hogy megkezdjék a vitákat az IC-n belül. Az úgynevezett „vertikalisták” egyáltalán nem vertikálisak. Egy kis csoport tagja vagyok Boaventura de Sousa Santos, Roberto Savio, Leo Gabriel, Oscar Gonzalez és Norma Fernandez társaságában. Csak a jelenlegi IC legitimitásának hiányára és a WSF demokrácia-hiányára szeretnénk utalni. Létrehoztunk egy weboldalt

(https://foranewwsf.org)

és a felkészülés érdekében egy kapcsolattartó csoporttal konzultációkat kezdtünk a nem-IC tagokkal. Konkrét javaslatokat kell megvitatni a virtuális fórumon, és mindenekelőtt a „valódi” Fórumon, 2022-ben.

Legfőbb célunk, hogy legyen egy, a mozgalmunkat képviselő Nemzetközi Tanács, és egy Végrehajtó Bizottság, amely képes minősített többséggel demokratikus politikai döntéseket hozni. A VB-nek képesnek kell lennie arra is, hogy a szokásos, a következtetések levonása nélküli „háromperces beszédek” helyett valódi eszmecserével és vitákkal tárgyalja meg a politikai kérdéseket. Ez nagyon egyszerűnek tűnik, de valójában nagyon nehéz küzdelem, és korántsem biztos, hogy a WSF résztvevőinek többsége meggyőzhető. 2020-ban, harminc évvel a berlini fal leomlása, és az „létező szocializmus” felszámolása után, sürgető igény van az alternatívákra. Egészségügyi válság közepette és ökológiai válság következtében nincs többé mód az idővesztésre. Évek óta azt mondjuk magunknak, hogy átmeneti időszakban vagyunk, és az alternatíváknak időre van szükségük a megjelenésükhöz.

Mindez nagyon igaz. De ugyanakkor kialakultak az identitáspolitikus és a populista rezsimek, az ökológusoknak problémái támadtak a jobb és baloldal megkülönböztetésében, a „modernséget” elutasítják, míg Európában, Afrikában, Ázsiában és a Közel-Keleten az iszlám terrorizmus egyre több embert öl meg. Korábban olyan égető szükségünk volt az új politikai gondolkodásra és az emancipáció új víziójára. Visszatérhetünk régi alapelveinkre, nem egy rosszul meghatározott „modernség”, hanem a felvilágosodás alapelveire, azokra az értékekre, amelyek lehetővé tették számunkra, hogy elhagyjuk az elnyomó feudalizmust. Ugyanakkor feltétlenül integrálnunk kell a Dél tudását, ahogy Boaventua de Sousa Santos nevezi. Soha nem volt még sürgetőbb szükség az emberiség megbékélésére a természettel, a bolygó és minden lakójának megőrzésére.

Soha nem volt még sürgetőbb szükségünk a milliós nagyságrendű mikrokezdeményezés közötti közeledésre. Nyilvánvaló, hogy a jelenleg meghatározó gazdasági és politikai gondolkodásmód nem kínál megoldást. A baloldalnak ismernie kell történetét, és tisztában kell lennie azzal, hogy szervezet és nemzetközi szolidaritás nélkül semmi sem lehetséges.

A munkásmozgalom volt az egyetlen a történelemben, – amelyet ma a nőmozgalom követ szerényen -, amely képes megváltoztatni a történelem menetét, képes szubjektivitásra, képes megváltoztatni a gazdasági rendszert. Mindezeket az eredményeket most lebontják, és mégsincs kidolgozás alatt globális alternatíva.

Születtek új kezdeményezések, a Grupo de Puebla, a La Paz-i felhívás; a társadalmi mozgalmak találkoznak egymással, de az út nagyon hosszú. Mindenki számára világosnak kell lennie, hogy az ellenhatalom kiépítése nélkül nem lehetséges „más világ”, az alternatívák kialakítása nélkül, szervezet és nemzetközi szolidaritás nélkül. Az ellenállási mozgalmak egyértelműen helyi és nemzeti szintűek, de globális kapcsolatok nélkül, más országokbéli mozgalmak iránti szolidaritás nélkül nem tudnak virágozni. A kollektív hatalom alulról épül fel, de csak akkor válhat valódi hatalommá, ha globálisan megszervezett.

A baloldal mindig is sokszínű lesz, nem szabad időt veszítenünk uniformizált programok elkészítésével, de tisztában kell lennünk alapvető értékeinkkel, amelyek az emancipációval, a minden ember alapvető egyenlőségével, a minden különbözőségének elismerésén és elfogadásán állnak. Kant „sapere aude – merd tudni!” gondolata alapján tudásunk az esetleges önkritikáról, az állam és az egyház szétválasztásáról, délvidéki barátaink tudása révén gazdagodhat a természetről, az alternatív tudásról, a másfajta gazdaságokról. Meg kell állnunk, hogy vakon elítéljük mindazt, amit „nyugatinak” tekintenek.

Tudásunk, amely nem feltétlenül különbözik egymástól, jelentősen fejlődött az elmúlt évtizedekben. Tanulhatunk egymástól, megnyithatjuk az analitikus tereket, hogy ismét Boaventura de Sousa Santos szavait idézzük. Ezek az emberiség és a természet új kapcsolata, az osztály, faj és nem közötti átfogó megközelítés, a gondoskodás mint központi gazdasági érték, a fenntarthatóság az emberek, a társadalmak és a természet vonatkozásában egyaránt. Ezek a célok azok, amelyeken a WSF-ben dolgoznunk kellene, s konkrét alternatívákat alakítsunk ki a helyi és globális politikák számára, tiszteletben tartva sokszínűségünket, összpontosítva arra, ami közös bennünk. Ezért olyan fontos a Világ Szociális Fórum továbbra is.

Ez az egyetlen olyan struktúra, amely segíthet a közös vonások felkutatásában, tanulni egymástól, lépéseket tenni egy jobb világ felé. A jelenlegi WSF ott áll meg, ahol valójában el kell kezdenie: amikor találkozunk egymással, nagyon konkrétan meg kell keresnünk, hogy mit tanulhatunk egymástól, fel kell tüntetnünk azokat a dolgokat, amelyek a világ különböző részein különböznek, és ennek ellenére, valamennyien részesei vagyunk. Hogyan tudunk ennek alapján szervezni, harcolni az ötleteinkért, valódi alternatívákat kialakítani. Megoldható, ebben nagyon biztos vagyok, de mennyi munka van még hátra! A kérdés az, hogy mennyi idő van hátra? Mielőtt a klímaváltozás lehetetlenné teszi az együttműködést? Mielőtt egy új fasizmus elnémítana minket, vagy mindannyian börtönbe kerülnénk?

https://www.cetri.be/Another-World-Social-Forum-is?lang=fr(ookSpaanse versie)

http://wikipeacewomen.org/wpworg/en/?page_id=6048

Francine Mestrum kutató és aktivista; a társadalmi fejlődéssel, a szegénységgel és az egyenlőtlenségekkel, a globalizációval és az európai politikákkal foglalkozik. Dolgozott a brüsszeli egyetemen (ULB – Universite Libre de Bruxelles), Antwerpenben és Gentben (Belgium) és az Európai Unió intézményeiben. Több könyve jelent meg kutatási témáiról hollandul, franciául és angolul. Brüsszelben és Mexikóvárosban él. Tagja a Tricontinental Center (CETRA) igazgatóságának, amelyet a Szociális Világfórum Nemzetközi Tanácsában képvisel. Ő koordinálja a globális társadalmi igazságosság globális hálózatát (www.globalsocialjustice.eu). A társadalmi közösségről további információt www.socialcommons.eu  oldalon találsz.

Angolból forditotta: Debreceni János

Ma aktuális igazán

MEGHÍVÓ WSF.2021

ÉPÍTSÜNK EGYÜTT EGY ÚJ SZOCIÁLIS VILÁGFÓRUMOT!

Közzétéve 2020 januárwsf2021

2021 januárjának utolsó hete – a világhálón és személyesen, ahol lehetséges

A világ minden tájáról szervezetek és társadalmi mozgalmak kapnak felkérést, hogy készítsék elő a Szociális Világfórum átalakítását, és vegyenek részt abban a tevékenységben, amelyekre 2021. január utolsó hetében kerül sor, alapvetően a világhálón, de egyúttal olyan helyeken is, ahol a résztvevők megfelelő egészségügyi biztonsággal megóvhatók.

Az október 24- 25-i hétvégén két kezdeti előkészítő ülést tartottunk, a másodikat a tematikus, regionális és országos szociális világfórumok folyamataiban részt vevő szervezetekkel, valamint a kibővített Nemzetközi Tanács mozgalmaival, szervezeteivel és globális hálózataival a világ különböző pontjairól (a linkek az értekezlet felvételéről és élő jegyzeteiről[live notes] alul találhatók).

Valamennyi résztvevő kifejezte lelkesedését az esemény iránt, figyelembe véve a jelenlegi helyzet kihívásainak súlyosságát és sürgősségét, valamint annak szükségességét, hogy globális és területi kampányokat és intézkedéseket kell megfogalmazni e kihívásokkal való szembenézés érdekében.

A megújuló WSF világszerte történő terjesztésének erősítése mellett a résztvevők közül többen úgy döntöttek, hogy csatlakoznak az elősegítő csoport szervezéséhez, amely tavaly november 4-én, kedden ülésezett.

Illesze be magát a WSF 2021 folyamatába!

Az alábbiakban két olyan dokumentumra mutató linkek találhatók, amelyek a 2021- es WSF szerkezetéhez, valamint annak fő témáihoz kapcsolódnak. Ez a témaszerkezet előkeszítő javaslatat, amely, a Nemzetközi Tanács és az megalakuló lévő Segítő Csoport dolgoz ki és egészít ki.

2021 januárjának utolsó hetében a WSF rendezvényén széleskörű és mély vitákat fogunk lehetővé tenni a kapitalizmus összetorlódó válságaival kapcsolatban, és ösztönözzük a politikai reagálást és összehangolt globális fellépést; újra lehetőségünk lesz ismét szembeszállni a Davosi Világgazdasági Fórummal. Ez a hét lesz a természetes kiindulópont a Szociális Világfórum 2001 januári, braziliai, porto allegrei létrehozásának 20. évfordulójának megünneplésére.

Ráadásul ez a WSF esemény a viták, tagolások, kampányok és küzdelmek széles és intenzív folyamatán fog folytatódni, amelyek minden kontinensen és egész évben zajlanak majd a Szociális Világfórum pandémiát követő világkiadása felé; s amelyre 2021 végén kerül sor.

Együtt építjük a következő WSF-t 2021 januárjában.

Számítunk a részvételedre.

A Szociális Világfórum Nemzetközi Tanácsának artikulációs munkacsoportja.

Tájékoztató linkek

video and notes on October 24

video and notes from October 25

details  about the  format of the  WSF event of January 2021

elements on the  thematic structure  in the event WSF January 2021

Forrás:

https://wsf2021.net/?fbclid=IwAR2f41Qnk8pUJhBjY_YLHY39on6_JnjcD22iHQgCHg5REjbuicA8NgWfjMs