A szociális fórummozgalmakról (2017)

A Kanadában, Quebec-ben, Montreálban 2016. augusztus közepén hat napon át lezajlott Szociális Világfórum (SZVF) egyúttal a mozgalom 15 éves jubileumát is jelentette. Amint ismeretes a SZVF 2001.évi Porto Alegrében (Brazília) megrendezett első találkozóját követően a világfórumot a fejlett Északon most első alkalommal rendezték meg. A másfél évtizedes múltra visszatekintő globális fórum-történet első évei dinamikus fellendülésről tanúskodtak, amikor a gombamód szaporodó kontinentális, regionális és lokális fórumok boldog tanúi lehettünk, benne az európai és a nemzeti szociális mozgalmak látványosan fellendülő tevékenységével. Különösen sikeres és sokáig emlékezetes marad a szociális fórummozgalmak világméretű tüntetése 2003. február 15-én az iraki háború tervezett megindítása ellen, amikor világszerte több mint 10 millióan vonultak az utcára, köztük Budapesten is mintegy 80 ezren.

A 2000-es évek közepétől azonban a szociális fórummozgalmak dinamizmusa érezhetően megtört, egyes régiókban pl. Európában a mozgalom válságának a jelei kezdtek feltűnni. A nemzeti és a lokális fórumok ugyan itt-ott még fel-fel éledtek, de a 2010-es évekre már általában is a kihalás jelei mutatkoztak. 2012-ben Firenzében az ESZF 10 éves jubileumi tanácskozása már csak egy nosztalgikus aktivista-összejövetel képét mutatta. Mára csak bizonyos helyeken és jelentősen átalakult formákban léteznek még szociális fórumok. Utóbbiakra példaként említhető a főleg a centrum országok mozgalmait tömörítő európai AlterSummit (AS), vagy a régiónkban a Közép- és Kelet-európai Szociális Fórum (KKESZF). A fenti trendeket látva megállapítható, hogy a SZVF -et sem kerülte el a hanyatlás szele.

Montreálban a szervezők szerint ugyan kb. 35 ezren vettek részt több mint 1.200 különböző önszerveződő eseményen, a klímavédelmi, a nőmozgalmi aktivistákon keresztül az antirasszista, a szakszervezeti és egyéb ügyeket felvállaló mozgalmárokig, de a résztvevők száma jelentősen elmaradt a betervezett 50 ezer főtől, amelynek fő okát a a szervezők a fejlődő országokból (zömében a Kongói Demokratikus Köztáraságból, Marokkóból, Iránból, Nigériából, Haitiből és Nepálból) származó küldöttek vízumkérelmeinek az elutasításában vélték felfedezni. Az első napon, a Montreál belvárosában tartott nyitó felvonuláson is csak alig 3 ezren voltak jelen. Érdemes emlékeztetni arra is, hogy 2001-ben a davosi világgazdasági fórum ellenrendezvényeként megtartott első világfórumon Brazíliában 200 ezer résztvevőt regisztráltak.

A montreáli tanácskozások középpontjában – hűen az SZVF alapelveihez – is az immár hagyományosnak tekinthető antikapitalista, rendszerkritikus témák szerepeltek, így többek között a globális szegénység, az imperializmus, az újgyarmatosítás, a kizsákmányolás, a kiszolgáltottság, a megszorítások, a közvagyon magánosítása elleni fellépések. Montreálra az előző két, Tuniszban megrendezett SZVF után azért esett a választás, mert 2012-ben Quebec-ben jelentős diákktüntetésekre és szrájkokra, illetve 2015-ben a közszféra dolgozóinak a megszorítások ellen tanúsított jelentős létszámú megmozdulásaira került sor.

A Montreálban megrendezett globális fórum is – hasonlóképpen a korábbi SZVF-khez – több párhuzamosan szervezett kisebb tanácskozásból állt össze ahelyett, hogy létrejöttek volna az egymást erősítő, jól szervezett globális hálózatok. Legnagyobb érdeklődést is csupán néhány „globális sztár” (mint pl. Naomi Klein) fellépése váltott ki.

A SZVF Nemzetközi Tanácsa (NT) 2017. január 21-én Porto Alegre-ben értékelte a montreáli szociális világfórumot és figyelemre méltó globális szolidaritási felhívást tett közzé. Az emberi jogok védelmében, a háborúk beszüntetése érdekében, a neoliberális támadás és a szélsőségek előretörése elleni küzdelem jegyében az „Ellenállások Szociális Fórumát” hirdette meg, amelynek keretében globális szinten béketüntetéseket javasol tartani és a társadalmi igazságosság megteremtése érdekében mozgósít. „Lehetséges, szükséges és sürgős egy másfajta világ!” – áll a felhívásban.

Ennek a felhívásnak közvetlen előzménye, hogy a legutóbbi szociális világfórum idején az NT a SZVF folyamat keretében egy „Küzdő Mozgalmak Közgyűlését – KMK-t” előkészítő munkacsoport létrehozását javasolta. A tavaly szeptemberi kezdeményezés módszertani javaslata szerint az NT 2017 januári megbeszélését megelőzően konzultációkat folytatott a szociális fórumok különböző vezetőivel és a korábbi szociális fórumok közgyűléseit szervező kulcsszemélyekkel azt remélve, hogy rövid időn belül ők együtt képesek lesznek egy KMK-folyamatot beindítani, amely választ ad a mozgalmak mozgósíthatóságának egyre növekvő nehézségeire. A folyamat alapvetően a nyitott tér koncepciójára épül és egy erősödő igényt fejez ki a mozgalom dinamizálásának beindítása iránt, amelynek célja egy politikailag jobban strukturált végeredmény elérése, közös nemzetközi akciók eredményesebb elősegítése. Sajnos ezidáig csak egyetlen NT-megbeszélésre került sor, de ezen sikerült a KMK létrehozásának feltételeit lefektetni.

A KMK alapvetően a SZVF-folyamaton belül szeretne olyan nyitott teret létrehozni, amely sokkal szorosabban kapcsolódik a társadalmi ellenálláshoz és a napi küzdelmet folytató mozgalmakhoz. Egy állandó közgyűlésről lenne szó, amely a folyamatban lévő különböző küzdelmeket veszi számba és lehetőséget teremt ezek összekapcsolására. Teret és megszólalási lehetőséget biztosít a mozgalmak számára a SZVF-folyamaton és azok rendezvényein belül a tapasztalatok, a jó gyakorlatok elterjesztése, megosztásának elősegítése és a kollektív hasznosításuk érdekében. Témák szerint és földrajzilag is feltérképezik a folyamatban lévő napi küzdelmeket és a mozgósításokat. A helyi harcoktól és ellenállási akcióktól kezdve a mozgalmak globális stratégiáinak megalkotásáig nyújtanak majd egymásnak segítséget. Végsősoron a KMK a célok, a stratégiák és az akciók összehangolásán keresztül a küzdelmek konvergenciáját kívánja megvalósítani.

A KMK-t a SZVF-ben részt vevő néhány nagyobb szervezet kezdeményezte, mivel a szociális mozgalmak közgyűlései már a kezdetektől fogva különféle gondokkal voltak terheltek, így pl. a szociális fórumok rendezvényei közötti időszakokban jelentős üresjáratokat (már-már semmittevést) tapasztaltunk. Dakar óta a közgyűlések helyi jellegűek maradtak, vagyis azokat növekvő mértékben főleg a SZVF lokális szervezői rendezték.

Következésképpen az egyik fórum a másiktól már „szétvált”, és a közgyűléseket fokozatosan „tematikus konvergencia”-folyamatok helyettesítették, ahol a záró közgyűlés gyakran – inkább csak meghatározás szerint – a közgyűlések közgyűlésévé vált, amelynek eredményeit, akcióit és felvállalt stratégiai célkitűzéseit a későbbi fórumok nem aktualizálták és nem is hasznosították. Különösen hiányzott a közösen meghatározott nyomon követés, vagyis az utómunka.

Ennek a gondnak az orvoslására a KMK célkitűzése egy új, állandó folyamat elindítása, amely lehetővé teszi a stratégiák és az akciók egyik fórum rendezvénytől a következő fórumig történő nyomon követését. A nyomon követés mechanizmusait a továbbiakban még meg kell határozni, de a KMK-folyamat moderátorai úgy vélik, hogy az alulról szerveződő mozgalmak kezdeti és folyamatos bevonásával a közgyűlés sokkal inkább képes lesz majd globális szinten elősegíteni a stratégiák közös kialakítását és végrehajtását. Lényegében ez a megközelítés teszi lehetővé, hogy a SZVF-folyamat jobban elköteleződjék a közös akciók mellett és reagáljon a SZVF-fel szembeni egyik legsúlyosabb kritikára is.

A folyamat lépései:

1. Konszenzus kialakítása a KMK-val kapcsolatban;

2. A munka elkezdéséhez jelentés készítése az NT januári megbeszélésére (megtörtént!);

3. Konzultáció az említett napi küzdelmet folytató mozgalmakkal (különösen azokkal, akik már aktívak a társadalmi mozgalmak közgyűléseiben) egy KMK-projekt következő SZVF-en történő beindításáról. A konzultáció során összpontosítani lehet a mozgalmaknak a projekttel kapcsolatos elvárásaira, a KMK saját felépítési folyamatára, elsősorban egy állandó KMK lehetőségére, egy fórumtól fórumig tartó folyamat kialakítására közös perspektívákkal, stratégiákkal, akciókkal és politikai kötelezettségvállalásokkal;

4. A konzultációt követően a KMK kiépítésének folyamata már pontosabban meghatározható;

5. A projekt az NT 2017. évi második megbeszélésén lesz tovább pontosítható;

6. Az első előkészítő KMK-ülések megszervezése (2018), és a KMK nyomon követési és állandósági mechanizmusainak kialakítása;

7. A KMK-val kapcsolatos munka archiválása és elérhetővé tétele az OpenFSM.net -en;

8. Az első nagyobb KMK megszervezése a következő SZVF-en.

Az alapötlet elsősorban nem sok szeminárium, hanem plenáris megbeszélések szervezése lenne, amelyeken a következő 6 hónapra/1 évre szóló akcióterveket egyeztetnénk.

Ha az alapötlet elfogadható, akkor egy egynapos nemzetközi előkészítő ülést kívánunk szervezni 2017. április végén/május elején Budapesten elsősorban közép-és kelet-európai szocfórumosokkal (kb 8-10 külföldi, ugyanennyi magyar részvételével).

Budapest, 2017. március 13.

Benyik Mátyás

Marching for another world at the opening of the World Social Forum in Montreal (Eric Ruder | SW)

 

Kategória: Nincs kategorizálva | A közvetlen link.

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. Visszajelzés: A szociális fórummozgalmakról (2017) | MEBAL

Hozzászólások lehetősége itt nem engedélyezett.