Krausz Tamás és Ungváry Krisztián vitája a Kossuth Klubban 2016. február 18.-án

Krausz

A ma­gyar meg­szál­ló csa­pa­tok má­so­dik vi­lág­há­bo­rús szov­jet­uni­ó­be­li te­vé­keny­sé­gé­ről, il­let­ve a há­bo­rú meg­íté­lé­sé­ről vi­tá­zott Ungváry Krisztián és Krausz Tamás tör­té­nész Budapesten csü­tör­tö­kön.

A vi­ta egyik köz­pon­ti kér­dé­se az volt, hogy nép­ir­tás­nak ne­vez­he­tők-e az egyik szer­ző ál­tal sem vi­ta­tot­tan meg­tör­tént tö­meg­gyil­kos­sá­gok, ame­lyek­ben ma­gyar csa­pa­tok is részt vet­tek, il­let­ve, hogy hon­vé­dő há­bo­rút foly­ta­tott-e a Szovjetunió a tá­ma­dó hit­le­ri Németország el­len, vagy in­kább két dik­ta­tú­ra össze­csa­pá­sá­ról volt szó, ame­lyet szov­jet te­rü­le­ten pol­gár­há­bo­rú kí­sért.

Ungváry Krisztián azt mond­ta: a ma­gyar meg­szál­ló csa­pa­tok vi­tat­ha­tat­la­nul részt vet­tek több tíz­ezer em­ber meg­gyil­ko­lá­sá­ban, szám­ta­lan bűn­cse­lek­ményt kö­vet­tek el a ha­tó­sá­gok tud­tá­val, és ezt szá­mos do­ku­men­tum bi­zo­nyít­ja, így töb­bi kö­zött ép­pen azok az 1942 nya­rán Budapestről ér­ke­ző uta­sí­tá­sok, ame­lyek ezt meg­til­tot­ták.

Ugyanakkor a tör­té­nész ar­ra is fel­hív­ta a fi­gyel­met, hogy a ma­gyar had­se­reg ezek­ben a cse­lek­mé­nyek­ben nem kez­de­mé­nye­ző­en lé­pett fel, el­ső­sor­ban nem köz­vet­le­nül a tö­meg­gyil­kos­sá­gok vég­re­haj­tá­sá­ban vett részt, több­nyi­re in­kább a get­tók kö­rül­zá­rá­sa, vagy a ki­vég­zen­dők kí­sé­ré­se volt a fel­ada­ta. Ez a te­vé­keny­ség Ungváry Krisztián sze­rint nem azo­nos a nép­ir­tás­sal, már csak azért sem, mert a né­met csa­pa­tok­kal szem­ben a ma­gya­ro­kat nem az­zal a cél­lal, pa­ranccsal küld­ték a Szovjetunióba, hogy nép­ir­tás­ban ve­gye­nek részt. Ahol pe­dig nem vol­tak par­ti­zá­nok, jó­val ke­ve­sebb erő­sza­kos cse­lek­ményt kö­vet­tek el.

Ungváry Krisztián sze­rint a nagy hon­vé­dő há­bo­rú sztá­li­nis­ta mí­tosz, po­li­ti­kai ter­mék. Ebben a há­bo­rú­ban két dik­ta­tú­ra csa­pott össze, az em­be­rek túl­nyo­mó több­sé­gé­nek pe­dig alig volt sza­bad vá­lasz­tá­si le­he­tő­sé­ge. Többnyire nem ideo­ló­gi­ai ala­pon vá­lasz­tot­tak az ol­da­lak kö­zött, ha­nem an­nak alap­ján, hogy az adott te­rü­le­ten és idő­szak­ban hol le­he­tett több esé­lyük a túl­élés­re.

Ez ter­mé­sze­te­sen nem zár­ja ki, hogy so­kan ha­za­sze­re­tet­től ve­zet­tet­ve száll­tak harc­ba – mond­ta.

Hozzátette: a par­ti­zán­há­bo­rú alap­ve­tő­en azt a célt szol­gál­ta, hogy a meg­szállt te­rü­le­tek la­kos­sá­gát el­ret­tent­se a kol­la­bo­rá­lás­tól. Ennek ér­de­ké­ben a par­ti­zá­nok sok eset­ben sa­ját né­pük­kel szem­ben sem vá­lo­gat­tak az esz­kö­zök­ben, a par­ti­zán­há­bo­rút pe­dig a párt, a bel­ügy­mi­nisz­té­ri­um, a sztá­li­ni rend­szer szer­vez­te és irá­nyí­tot­ta.

Ungváry Krisztián em­lé­kez­te­tett ar­ra is, hogy a Szovjetunió már a né­met tá­ma­dás előtt ma­ga is ag­resszor­ként lé­pett fel a kör­nye­ző ál­la­mok­kal, pél­dá­ul Lengyelországgal vagy a bal­ti ál­la­mok­kal szem­ben.

Krausz Tamás sze­rint ugyan­ak­kor a fen­ti ese­tek csu­pán vi­ta­tott te­rü­le­te­kért fo­lyó “ha­tár­ki­iga­zí­tó” há­bo­rúk vol­tak, és nem ke­ver­he­tők össze a ná­ci Németország nép­ir­tó, te­rü­let­rab­ló ag­resszi­ó­já­val. A né­met-szov­jet há­bo­rú­ban nem le­het meg­fe­led­kez­ni ar­ról sem, hogy ki tá­mad­ta meg a má­si­kat, nem le­het fel­cse­rél­ni az ol­da­la­kat, re­la­ti­vi­zál­ni a szem­ben­ál­ló­kat.

“Ne dől­jünk már be an­nak, hogy ez a két dik­ta­tú­ra azo­nos volt” – fa­kadt ki Krausz Tamás a sztá­li­ni Szovjetunióról, il­let­ve a hit­le­ri Németországról szól­va.

Arról sem sza­bad meg­fe­led­kez­ni – fűz­te hoz­zá -, hogy a sok­szor va­ló­ban ke­gyet­len par­ti­zán­há­bo­rú előz­mé­nye a fel­per­zselt föld tak­ti­ká­ja volt, ame­lyet a tá­ma­dók kezd­tek al­kal­maz­ni. Ehhez volt kény­te­len al­kal­maz­kod­ni a má­sik ol­dal.

A má­so­dik vi­lág­há­bo­rú 27 mil­lió szov­jet ál­do­za­tá­nak fe­le ci­vil, és ha va­ló­ban vol­tak is pol­gár­há­bo­rús epi­zód­jai a hon­vé­dő há­bo­rú­nak, és vol­tak olyan te­rü­le­tei Szovjetuniónak, ahol örül­tek a né­met had­se­reg­nek, a la­kos­ság túl­nyo­mó több­sé­ge még­sem a meg­szál­lók­kal azo­no­sult, és a nép­ir­tást sem a par­ti­zá­nok haj­tot­ták vég­re – mond­ta Krausz Tamás.

Hozzátette: vi­ta­part­ne­re el­lent­mon­dá­sos ál­lás­pon­tot kép­vi­sel, ami­kor nem vi­tat­ja a tö­meg­gyil­kos­sá­go­kat, de vi­tat­ja a ma­gya­rok köz­re­mű­kö­dé­sét a nép­ir­tás­ban.

“Nem tud­ták, hogy nép­ir­tás, amit csi­nál­nak!?” – ve­tet­te fel Krausz Tamás.

A ren­dez­vény­nek he­lyet adó Kossuth Klub zsú­fo­lá­sig meg­telt, a vi­tát Gyurgyák János tör­té­nész, az Ungváry Krisztián köny­vét nem­rég meg­je­len­te­tő Osiris Kiadó ve­ze­tő­je mo­de­rál­ta. A Krausz Tamás ál­tal szin­tén a té­má­ban össze­ál­lí­tott, nagy vi­tá­kat ka­va­ró for­rás­ki­ad­vány 2013-ban je­lent meg.

(MTI)
Forrás: http://webradio.hu/hirek/kultura/ungvary-krausz-vita_a_magyar_megszallo_csapatok_masodik_vilaghaborus_szovjetuniobeli_tevekenysegerol
A vitáról készült videó linkje itt: https://www.youtube.com/watch?v=YJjPUB7O-04
Kategória: Nincs kategorizálva | A közvetlen link.