74 évesen, hosszan tartó, súlyos betegség után meghalt Tamás Gáspár Miklós, kolozsvári származású magyar filozófus, publicista. Elhunytáról a Transtelexet értesítette elsőként a fia, Tamás Ábel, hogy Tamás Gáspár halálhírét, kívánságához híven, kedvenc kolozsvári lapja közölje. A gyászhír azonban már korábban szárnyra kelt, így nem tudtuk teljesíteni tiszteletbeli szerzőnk kívánságát. Tamás Ábel szövegében eleget tesz ennek az óhajnak.
„Meghalt az apám. Békésen elaludt. Abban a kórházi szobában, azon az ágyon, amelyen egy hónap híján egy évvel ezelőtt – amikor épp kezdett megerősödni egy hosszan tartó rosszullét után, hogy aztán egy évig megint jól legyen és intenzíven gondolkodjon, írjon, olvasson – a telefonján bepötyögte a Transtelex születését köszöntő cikkét . Mindent (és mindenkit) szeretett, ami (és aki) bátor, lázadó és a szabadságért harcol. Így a Transtelexet és szerkesztőit is, különösen, hogy folyamatosan hazavágyott Kolozsvárra. Ha lettek volna utolsó kívánságai, egészen biztosan köztük lett volna, hogy éljen és viruljon a Transtelex, sok bátor, lázadó és szabadságszerető írással. Szabadságtartalommal, ahogy az említett rövid cikkben – kissé más értelemben – írta volt.
Tamás Ábel
Tamás Ábel, TGM fia kért meg, hogy ha lehet minél több helyre jusson el TGM utolsó üzenete, amit az erdélyi Transtelexnek küldött halála előtt:
The CEE Alliance is hailing the 16th Congress of the Polisario Front, which bears the name of Shaheed Mohammed Khaddad, which will be held in Wilaya of Dakhla in the refugee camps from 13 to 17 January 2023, under the motto „Escalating the fight to expel the occupation and complete sovereignty,”
A szaharai népet támogató és velük szolidaritást vállaló európai koordináció (EUCOCO) 2022. december 2.-án és 3.-án Berlinben tartotta meg 46. konferenciáját, amelyre öt kontinensről több mint 220 résztvevő érkezett. A nemzetközi találkozó ismételten megerősítette Nyugat-Szahara önrendelkezési joga valamint függetlensége melletti kiállását.
2022. november 10-13. között az olaszországi Firenzében 25 országból 155 szervezetet és mozgalmat képviselő több mint 700 résztvevő találkozott, hogy megünnepeljék a 2002-ben megrendezett első Európai Szociális Fórum húszéves évfordulóját. Az olasz előkészítő bizottság első értékelését az eseményről itt találjátok: https://2022firenze.eu/en/2022firenze-closes-by-opening-a-new-season-of-international-mobilization/.
Soron következő, egyúttal 20 éves jubileumiközgyűlésünket 2022. december 17.-én (szombaton) 10 órakor tartjuk a Vámbéry Ármin Keleti Szabadegyetem Politikatudományi Tagozata helyiségében, Budapesten, a VI. ker. Király u. 43-45 (fsz. jobbra, 35-ös csengő, a 4-6-os villamos Király u. megállója közelében, a 70-es és 78-as trolibusz Akácfa utca megállójánál)
A mozgalmak mozgalmának ötlete már évek óta felmerült, hogy egy olyan mozgalom jöjjön létre, amely túllép az egyes témák határain, hogy széleskörű és átalakító programot valósítson meg.
Az elképzelésnek van egy alapvető logikája: az előttünk álló hatalmas kihívásoknak – az éghajlat és az általános ökológiai állapotromlás, a vagyoni egyenlőtlenség és a társadalmi igazságosság, a háború és a béke – közös és rendszerszintű gyökerei vannak. Egyetlen kérdést sem tudunk sikeresen kezelni önmagában, mert a társadalomban a hatalom birtokosainak valósága szövi össze őket. Csak a mozgalmak egységes mozgalma, amely képes a rendszerszintű átalakulás koherens és széles körű vízióját hordozni, képes legyőzni ezeket a valóságokat és valódi változást elérni.
Az éghajlati válság minden bizonnyal bizonyítékot szolgáltat erre a tételre.
„A jelenlegi politika mellett az évszázad végére 2,8 Celsius-fok felé tartunk” – mondta António Guterres, az ENSZ főtitkára, amikor bejelentette az ENSZ Környezetvédelmi Programjának új jelentését, amely bemutatja, hogy a világ hogyan nem képes teljesíteni az éghajlati célokat. „Más szóval globális katasztrófa felé tartunk”.
A nemzeti szennyezéscsökkentési kötelezettségvállalások és a nettó nulla tervekkel elméletileg 1,8 Celsius-fokra lehetne csökkenteni a teljes felmelegedést, de „ez a forgatókönyv jelenleg nem hiteles” – mondta az UNEP.
Az UNEP-jelentés címe aláhúzza a valóságot A bezáruló ablak: Az éghajlati válság a társadalmak gyors átalakítását követeli meg. „Ahhoz, hogy a globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra való korlátozásához vezető úton haladjunk, 2030-ig 45 százalékkal kellene csökkenteni a jelenlegi üvegházhatású gázok kibocsátását. A 2°C eléréséhez 30 százalékkal kellene csökkentenünk. A fokozatos megközelítés többé nem jöhet szóba. Az egész rendszerre kiterjedő átalakításra van szükségünk” – mondta Inger Andersen, az UNEP ügyvezető igazgatója.
„Megvolt az esélyünk a fokozatos változtatásokra, de ennek az időnek vége” – mondta Andersen. „Csak gazdaságaink és társadalmaink gyökeres átalakítása menthet meg minket a felgyorsuló éghajlati katasztrófától.”
Bármilyen őszinte olvasat azt mondja, hogy még sehol sem tartunk. Valójában a rossz irányba haladunk, majdnem rekordsebességgel. Egy új jelentés szerint a légkör szén-dioxid-koncentrációja idén több mint 50 százalékkal haladja meg az iparosodás előtti szintet. A világméretű hanyatlásnak vége. Az emberiség idén mintegy 40,6 milliárd tonna CO2-t fog a légkörbe lövellni, ami mindössze 0,3 tonnával marad el a 2019-es rekordtól. Az évtizedes szerveződések, lobbizás, tüntetések és tiltakozások fokozatos előrelépést eredményeztek, ami esetleg eltérít bennünket a legrosszabb forgatókönyvektől. De még mindig kétségbeejtően elmaradunk a szükségszerűségtől.
Válságban a rendszer
Nem csak az éghajlatról van szó. Széleskörű bizonyíték van arra, hogy az összes rendszer válságban van. Ami a vagyoni egyenlőtlenségeket illeti, a felső 1% az 1995-2021 közötti időszakban az összes új vagyonnövekedés 38%-át szerezte meg, míg az alsó 50% mindössze 2%-kal gyarapodott. A világ felső 10%-a a teljes vagyon 76%-át birtokolja, míg az alsó 50%-nak 2%-a van. Az Egyesült Államokban a vagyon 32,3%-át 2021 végén a felső 1% birtokolta, ami rekordot jelent, és több, mint az alsó 90% 30,2%-a.
Eközben egy olyan világban, ahol a társadalmi igazságosság és az éghajlatváltozás elleni fellépés szempontjából kritikus szükségletek vannak, a katonai kiadások új szintre emelkednek, és 2021-ben elérik a 2,1 billió dolláros csúcsot. Ez már a hetedik év folyamatos növekedése. A világ nemzetei felpörgetik a csúcstechnológiás fegyverek fejlesztését. Az Egyesült Államok részesedése 801 milliárd dollár. A valóságban, mivel az olyan fontos elemek, mint a nukleáris fegyverek gyártása külön költségvetésben szerepel, az USA valódi katonai költségvetése egy becslés szerint inkább 1,25 billió dollár.
Miért maradnak el ennyire az intézkedések, amikor az éghajlati válság egyre fokozódik, és az éghajlatszennyezés mértékét tekintve miért rossz irányba haladnak? Miért szorul háttérbe a vagyonadó és a szociális szükségletekbe való befektetés programja, amikor a leggazdagabb 1% a társadalmi vagyon olyan nagy részét felszívta, miközben a középső és az alsó rétegek küzdenek, és miért szorul háttérbe a vagyonadó és a szociális szükségletekbe való befektetés programja? Miért nem folyik széles körű vita a rekordméretű katonai költségvetésről, amikor a közösségekben nincs tiszta ivóvíz, az infrastruktúra leromlik, a lakhatási költségek pedig a csőd szélére sodorják az embereket?
Nyilvánvaló, hogy minden esetben azért, mert a politikai rendszert olyan hatalmas érdekek uralják, amelyek arra törekszenek, hogy fenntartsák azt a status quo-t, amely őket a csúcsra juttatta. Különböző vasháromszögek [erős véd- és dacszövetségek] állandósítják az ilyen megállapodásokat. Az iparágak összefognak az erős bürokráciával és a törvényhozókkal, hogy fenntartsák a szokásos üzletmenetet. A fosszilis tüzelőanyag- és a vele szövetséges iparágak vasháromszöge a megvásárolt és fizetett politikusokkal és baráti kormányhivatalokkal áll össze, hogy az olaj-, gáz- és szénégetést erőltessék. A fegyveripar összefog a Pentagonnal és a kongresszusi szövetségesekkel, hogy tovább növeljék a katonai költségvetést. A vagyoni egyenlőtlenségek esetében a politikai finanszírozók hatalma megakadályozza a jogalkotási előrelépést, miközben a pénzügyi válságból a Federal Reserve és más kormányzati szervek által nyújtott mentőcsomagok tovább mélyítik a társadalomban egyre növekvő szakadékot.
Csak egy széles körű, a békéért, az igazságosságért és a környezetvédelemért küzdő különböző mozgalmakból álló mozgalom képes elegendő erőt összegyűjteni ahhoz, hogy legyőzze ezeket a vas háromszögeket. Egy ilyen egységfront létrehozásához átfogó és hiteles alternatív vízióra lesz szükség.
Lehetséges egy másik világ, de hogyan?
A mozgalmak mozgalmának gondolata, amely legalább az 1980-as évek óta jelen van az aktivizmusban, valószínűleg az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején érte el a csúcspontját az óriásvállalatok által irányított globalizáció elleni mozgalommal. A Kereskedelmi Világszervezet 1999-es seattle-i találkozója ellen tiltakozó csoportok és mozgalmak határokon átívelő jellege, amelyet a „fuvarosok és teknősök szövetség”* képzeletbeli megfogalmazásában foglaltak össze, megmozgatta a képzeletet. Ez volt az az időszak, amely létrehozta a „Lehetséges egy másik világ” mémjét. A világ minden tájáról alulról szerveződő csoportokat tömörítő Szociális Világfórum kezdeti évei ennek a szerveződésnek az elsődleges kifejeződései voltak.
Sajnos úgy tűnik, hogy ez a tendencia elhalványult. Bár a Szociális Világfórum még mindig ülésezik, úgy tűnik, hogy sokat veszített erejéből. A „Búcsú a Szociális Világfórumtól?” című írásában Roberto Savio, aki a WSF Nemzetközi Tanácsának tagja volt, a problémát egy olyan problémára vezeti vissza, amely a globalizációellenes mozgalmat és az azóta felemelkedett mozgalmakat, köztük az Occupy-t és a Black Lives Matter felkelést is sújtotta: arra, hogy nem sikerült olyan koherens struktúrát kialakítani, amely a törekvéseket a valóságba átülteti, és választ ad arra, hogyan lehetséges az a másik világ.
„A Charta első alapelve a WSF-et „nyitott találkozóhelyként” írja le, ami a brazil alapítók értelmezése szerint kizárta, hogy a WSF állást foglaljon a világ égető válságairól” – írja Savio. „Ez a kollektív politikai cselekvéssel szembeni ellenállás a WSF-et a viták önreferenciális helyévé degradálta, nem pedig olyan szervvé, amely képes valódi cselekvésre a nemzetközi színtéren”.”
Savio rámutat a szervezeti struktúra szükségességére. „Az elmúlt fél évszázadban az élvonalbeli progresszív mozgalmak résztvevőinek túlnyomó többsége számára a politikai párt vagy bármilyen hasonló szervezet fogalma az elnyomó hatalomhoz, a korrupcióhoz és a legitimitás hiányához kapcsolódott … . Mindazonáltal a koordináció elengedhetetlen ahhoz, hogy egy sokszínű globális mozgalom kellő koherenciát alakítson ki. A feladat az, hogy megtaláljuk a kollektív szerveződés olyan legitim formáit, amelyek egyensúlyt teremtenek az egység és a pluralizmus iránti elkötelezettségek közötti feszültség között.”
Más szóval, a vezetésre és a tekintélyt birtokló struktúrákra való allergia aláásta a progresszívek azon képességét, hogy közös cselekvésben egyesüljenek és győzzönek. Ez megnyitotta az utat a jobboldal előtt, amely nem rendelkezik ilyen allergiával, sőt, sokkal koherensebbnek és szervezettebbnek tűnik, mint a baloldal. Bár a jobboldal nagyrészt a társadalmi változásokkal szembeni reakciós ellenállás köré szerveződik, és kevés valódi választ tud adni az emberek életére, mégis, olyan szervező egységgel rendelkezik, ami a progresszíveknek most hiányzik. Ennek valódi politikai következményei vannak.
Az egységes szerveződés kudarca miatt „a WSF elvesztette a lehetőséget, hogy befolyásolja, hogyan érti a közvélemény a világot fenyegető válságokat, ezt a vákuumot pedig az újraéledő jobboldal töltötte be” – írta Savio 2019-ben. „2001-ben a globalizáció kritikusai főként a baloldalon jelentek meg, rámutatva, hogy a piacvezérelt globalizáció hogyan gázol át a munkavállalókon és a környezeten. Azóta, ahogy a WSF megbukott, és a szociáldemokrata pártok bevették magukat a kormányzó neoliberális konszenzusba, a jobboldalnak sikerült tőkét kovácsolnia a globalizációval szembeni széleskörű és növekvő ellenségességből, amely különösen a munkásosztálybeliek által megtapasztalt lemaradás érzésében gyökerezik.”
Ezt valahogy meg kell fordítanunk.
Nyersanyag a mozgalomépítéshez
Számos olyan áramlat van, amelyből létrejöhet egy olyan mozgalom, amely egyesül, hogy alapvető változásokra törekedjen. Az éghajlati igazságosság mozgalma talán az elsődleges helyszín. Körülbelül a 2010-es évek közepe óta a nagyrészt technikai megoldásokra összpontosító és idősebb fehér szakemberek által vezetett éghajlati mozgalom egy sokkal sokszínűbb és izgalmasabb éghajlati igazságossági mozgalommá alakult át, amelyben sok a fiatal vezető, és sokkal nagyobb a hajlandóság a közvetlen cselekvésre. A mozgalom az éghajlatot a gazdasági és társadalmi igazságosság rendszerszintű kérdésének tekinti, és kapcsolatot teremtett a faji igazságosság ügyeivel és szervezőivel. A kulcsgondolat az interszekcionalitás. Ezt látom a saját Seattle-i hátsó udvaromban, ahol az éghajlati igazságosság szervezői erős kapcsolatokat alakítottak ki a börtönök eltörléséért és a szociális lakhatásért küzdőkkel.
A másik olyan folyam, amelyből egy hatalmas mozgalmi folyó kinőhet, a szolgáltatóipari munkaszervezés. Ismét a fiatalok vezetésével ez a munkásszervezés legmagasabb szintje az Egyesült Államokban az elmúlt évtizedekben. Az Amazon, a Starbucks, az Apple és más fogyasztóorientált vállalatok megérezték a harapást. Keményen küzdenek ellene, de egy erős hullám emelkedik, amelyet az emberek alapvető gazdasági szükségletei hajtanak. A munkaerő jellegéből adódóan ez a mozgalom a faji igazságosság kérdéseit is előtérbe helyezi.
Az éghajlati, faji és munkaügyi igazságosság kérdésein, valamint más kérdéseken dolgozva a fiatal szervezők új generációja kerül előtérbe, méghozzá rengeteg médiaismerettel. A mozgalmak mozgalmának anyaga egyértelműen kéznél van. A jövőbeni bejegyzésekben gyakorlati ötleteket tervezek arra vonatkozóan, hogyan építhetnénk fel a mozgalmak egyesült mozgalmát, helyi, regionális, nemzeti és globális szinten szerveződve. A The Raven irányultságával összhangban azon gondolkodom, hogy ezek hogyan növekedhetnének helyi szinten, hogyan építhetnénk kapcsolatokat és kampányokat a helyszínen, és hogyan szövetkezhetnénk [hogyan köthetnénk szoros szövetséget] szélesebb körben.
Amit eddig tettünk, az nem működik, amint azt a többszörös, egymásra épülő válságaink fokozódása is mutatja. A mozgalmak mozgalmára nagyobb szükség van, mint valaha, hogy eljussunk a közös gyökerekhez.
Először ez a cikk a The Raven című folyóiratban jelent meg
* Megjegyzés: „Az 1999-es seattle-i WTO-tüntetések során a „Fuvarosok [?] és Teknőcök [?] végre együtt” kifejezés egy tiltakozó transzparensről terjedt el és vezérlő filozófiává lépett elő. Szimbolikusan jellemezte a Sierra Club több százezer aktivistáját (akik tengeri teknősöknek öltöztek) és [a nagy számban részt vevő] szakszervezeti tagokat, akik azért vonultak fel, hogy követeljék az emberi és környezeti szempontok figyelembevételét a globális szabadkereskedelmi rendszerekről szóló tárgyalásokon. A ‘Turtles & Teamsters’ nevet is adott a környezetvédők és a szakszervezetek közötti egyre gyakoribb szövetségeknek, amelyek már nem voltak hajlandóak elfogadni, hogy a környezetvédelem és a munkahelyek védelme egymást kizáró feltételek.”. – Jay McKinnon, LongBeachPolitics.org
Kategória:Nincs kategorizálva|Patrick Mazza: Túllépve az egy ügyű politikán bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
A Firenze2022 a[z európai] kontinens társadalmi szereplői és mozgalmai közötti konvergencia új évadának megnyitásával zárul. „Közös utat kezd a tematikus és földrajzi széttagoltság túl sok éve után, amely meggyengített mindenkit, aki bármely országban és bármely szélességi fokon a társadalmi és környezeti igazságosságért küzd” – mondja a szervezőbizottság.
Az útiterv egy stabil kapcsolatrendszer létrehozását tartalmazza az összes szervezet és mozgalom között, rendszeres [jövőbeni] találkozókkal és két céllal: „Az első az, hogy az elkövetkező hónapokban bevonjunk minden olyan szereplőt, kicsiket és nagyokat, akik hajlandóak összefogni és koordinálni annak érdekében, hogy együtt kezeljük korunk nagy problémáit. A második, hogy a civil társadalom globális mozgósításainak kiépítésén dolgozzunk az ENSZ következő klímakonferenciáján megrendezendő AlterCoppal kezdődően, amely minden generáció mozgalmait egyesíti.”
Az Európai Szociális Fórum 20. évfordulóján Firenzében megrendezett, 45 eseményből álló kontinentális találkozón összesen több mint 700 küldött vett részt, akik 155 olasz és európai szervezetet képviseltek. Nem kevesebb mint 25 ország volt jelen Dániától Görögországig, Portugáliától Kelet-Európáig, és hangot adtak Irán, Irak, Líbia, Brazília, valamint online kapcsolaton keresztül kapcsolódott a latin-amerikai Föld Gyűlés résztvevőihez és az egyiptomi Sarm el-Sejkben a COP27-en jelen lévő klímaaktivistákhoz.
Több mint 100 szervezet és mozgalom képviselője szólalt fel a plenáris üléseken minden generáció részvételével és számos földrajzi területet bemutatva, a Fridays For Future és a női mozgalmak, a békemozgalom és a rasszizmusellenes mozgalom, a gazdamozgalmak és a közjavak, valamint a szociális, kulturális, nemzetközi együttműködési, etikus pénzügyi, szociális és szolidáris gazdasági szervezetek, valamint az európai baloldal különböző szakszervezetei és politikai szervezetei nevében. A plenáris üléseket online is több mint 2000 ember követette, köztük a 2022 november 5-i nagy római béketüntetés szervezői és a munkaügyi és ökológiai tiltakozások vezető személyiségei, világhírű értelmiségiek, mint pl. a fizikai Nobel-díjas Giorgio Parisi és számos aktivista, akik ma a frontvonalban harcolnak Észak-Európától az abortuszhoz való jogért és az Lgbtqi+ közösségért küzdő lengyel Marta Lemparttal kezdődően egészen délre, a líbiai Souad Wheidi-ig a líbiai koncentrációs táborokban megkínzott migránsok védelmében.
„A 2022Firenze-vel egy új mozgalmi szezon kezdődik. Mindannyiunkon múlik, hogy munkánkat [erőfezítéseinket] eredményessé/sikeressé tegyük. A bolygó erre kér minket, a bolygón élő nők és férfiak méltósága is ezt kéri tőlünk”.
Ez áll a szervezőbizottság zárszavában.[
Megjegyzés:Angolból magyarra fordítás a DeepL fordítórobot segítségével történt.
Kategória:Nincs kategorizálva|Az Európai Szociális Fórum 2022 szervezőinek zárónyilatkozata bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
Az Európai Bizottság Foglakoztatási, Szociális és Társadalmi Befogadásért Felelős Főigazgatósága részéről Denis Genton igazgató válaszolt Nicolas Schmit biztos úrhoz intézett levelemre, nevezetesen arra a kérdésre, hogyan halad a szociális jogok európai pillérének végrehajtása a portói Szociális Csúcstalálkozó óta.
Az Európai Bizottság 2021 márciusában terjesztette elő a szociális pillérről szóló európai jogok cselekvési tervét. A cselekvési terv mintegy 75 uniós szintű intézkedést határozott meg, amelyeket a Bizottság a jelenlegi megbízatási időszak (2019-2024) alatt vállal. A végrehajtás elkezdődött, számos intézkedést hoztak meg azóta.
A cselekvési terv három, 2030-ig elérendő uniós szintű célt is megfogalmazott, amelyet az uniós vezetők és a legfontosabb érdekelt felek 2021 májusában, Portugáliában, Portóban elfogadtak, nevezetesen:
1. A 20 és 64 év közötti népesség legalább 78%-ának legyen munkája;
2. A felnőttek legalább 60%-ának évente részt kell vennie képzésben
3. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát csökkenteni kell legalább 15 millióval.
E célok elérése érdekében a tagállamok saját nemzeti céljaikat terjesztették elő, amelyek a következők voltak: a 2022. júniusi Foglalkoztatás, szociálpolitika, egészségügy és szociális biztonság témakörében tartott Fogyasztóvédelmi és Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO). Magyarország esetében a foglalkoztatási cél 85 %, a képzési cél 60%, a szegénység csökkentésére vonatkozó cél pedig 292 000 fő.
A Bizottság 2023-as munkaprogramja a szociális és foglalkoztatás területén többek között az alábbi kezdeményezéseket tartalmazza:
– a Tanács Ajánlása a szociális gazdasági keretrendszer feltételeinek kidolgozásáról
– megerősített minőségi keretrendszer a szakmai gyakorlatok számára
– a mentális egészséggel kapcsolatos átfogó megközelítés
– európai fogyatékossági kártya
– európai társadalombiztosítási igazolvány
– a gazdasági kormányzási keretrendszer felülvizsgálata
Von der Leyen bizottsági elnök 2022-es, az Unió helyzetéről szóló beszédében emellett bejelentette, hogy 2023 a készségek európai éve lesz! A készségek kulcsfontosságúak annak biztosításához, hogy az emberek ne maradjanak le a zöld és a digitális átállással összefüggésben. A készségekre való összpontosítás a fent említett uniós szintű célok elérését is elősegíti.
Elsö EU Szociális Fórum
A fenti szociális célok megvalósítása érdekében idén november 16-án és 17-én Brüsszelben került sor az EU első szociális fórumára. Az eseményre az Európai Bizottság Foglakoztatási, Szociális és Társadalmi Befogadásért Felelős Főigazgatósága felkérésére, a Magyar Társadalmi Fórum nevében regisztráltam, és online formában vettem részt a megbeszéléseken https://www.eusocialforum.eu/eu/begin linken.
Az első, idei EU Szociális Fórum két napos rendezvényének fő témája a zöld átmenet társadalmi dimenziója volt. Kulcsszavak: tisztességes zöld átmenet, gondoskodási/ápolási stratégia, szociális (piac)gazdaság, készségek/hozzáértés fejlesztése.
A megélhetési költségek emelkedése jelenleg az emberek első számú gondja az egész EU-ban. Mivel az ukrajnai háború miatt az energiaellátás prioritássá vált, az emberek a számlák kifizetésére összpontosítanak. Ha az Európai Unió el akarja érni az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzéseit, akkor a megfelelő politikákat kell bevezetni annak biztosítására, hogy az átállás társadalmilag igazságos legyen, és mindenki részt vehessen benne. „Senkit nem hagyunk az út szélén!”
A fórumra elsődlegesen nemzeti és európai döntéshozók és vezető szakértők kaptak meghívást, azzal a szándékkal, hogy számba vegyék a már meghozott intézkedéseket, és gondolatébresztő megoldásokat keressenek a jövőre nézve. A közép- és kelet-európai részvétel alulreprezentált volt (csak egy román környezetvédő aktivista volt a panelben), a magországok képviselőinek álláspontja egyoldalúan érvényesült.
Ezen az első Európai Foglalkoztatási és Szociális Jogok Fórumon zömmel egyetemi oktatók és zöld ügyekkel foglalkozó NGO-k voltak részesei a vitáknak. Közösen keresték a válaszokat, hogyan lehet a szociális célokat elérni, és milyen politikákat kell az Európai Uniónak és tagállamainak bevezetnie annak érdekében, hogy a zöld átmenet igazságos és lehetőségekkel teli legyen.
A plenáris üléseken túlmenően 3 munkacsoport ülésezett párhuzamosan, nevezetesen: 1. a fiatalok munkalehetőségei, szociális helyzete, képzési formák; 2. a zöld gazdaságra és a digitalizációra való átmenet; szociális gazdaság; 3. gondoskodás, ápolás. szociális ellátás, egészségügy.
Néhányan követendő példákat hoztak a különböző hulladékok (textiliák, ruhák, élelmiszerek, fémek, elektronikai, építőipari) összegyűjtésére és hasznosítására, munkahelyteremtésre és képzésekre.
Nagy hangsúlyt kapott a fiatalok helyzete, jövője, a nemek közötti arányok javítása, az egyenlő bánásmód és az elmaradottak, a hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, továbbá az egészségügy és a szakképzés, az oktatás. Szóba hozták az elöregedő társadalom gondjait, amely az ellátás és a szociális gondoskodás terén egyre nagyobb terhet jelent a családoknak és a közösségeknek.
A fórum hibrid (internetes és jelenléti) jellege lehetővé tette összesen mintegy félezer érdeklődő bekapcsolódását. A rendezvény technikailag jól előkészített és jól szervezett volt. A programban szereplő célkitűzések előremutatóak voltak.
Néhány szereplő egy szociális célokat követő, szolidáris európai közösséget vizionált a 2017-ben elfogadott Szociális Jogok Európai Pillére alapján és jogi garanciákat követelt a munkahelyek és a munkakörülmények védelmében, valamint a jóléti infrastruktúra megerősítésére. Kelet – és Közép-Európan, benne Magyarországon különösen nagy szükség lenne azonban még konkrétabb és számszerűsíthetőbb megfogalmazásokra, illetve igazságosabb, kevésbé kijátszható elosztási mechanizmusok bevezetésére is.
Remélhetőleg hamarosan sikerül a vonatkozó összegző jelentések és videofelvételek megszerzése a szervezőktől.
Budapest, 2022. november 19.
Benyik Mátyás
Kategória:Nincs kategorizálva|Beszámoló az EU Első Szociális Fórumáról bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
2022 október 6 – án levélben érdeklődtünk Nicolas Schmit EU biztosnál a Európa Jövője kontinentális konzultáció jelenlegi állásáról.
Az alábbi választ kaptuk:
EURÓPAI BIZOTTSÁG
FOGLALKOZTATÁSI, SZOCIÁLIS ÜGYEKÉRT ÉS TÁRSADALMI BEFOGADÁSÉRT FELELŐS FŐIGAZGATÓSÁG
A szociális jogok európai pillére, stratégia
Vezérigazgató
Brüsszel
EMPL.A.1/SR/ag(2022)8469008
Benyik Mátyás
A Magyar Társadalmi Fórum elnöke
Tisztelt Benyik úr!
Köszönjük Schmit biztos úrnak címzett kedves levelét, és hogy érdeklődött, hogyan halad a szociális jogok európai pillérének végrehajtása a portói Szociális Csúcstalálkozó óta.
Schmit úr továbbította levelét nekem Foglalkoztatási, Szociális Ügyek és Társadalmi Befogadás Főigazgatóságára, hogy a nevében válaszoljak.
Az Európai Bizottság 2021 márciusában terjesztette elő a szociális pillérről szóló európai jogok cselekvési tervét. A cselekvési terv mintegy 75 uniós szintű intézkedést határozott meg, amelyeket a Bizottság a jelenlegi megbízatási időszak (2019-2024) alatt vállal. Mi gyorsan haladunk – eddig az a Bizottság által előterjesztett intézkedések mintegy 90% -át már végrehajtottuk.
A cselekvési terv három, 2030-ig elérendő uniós szintű célt is megfogalmazott, amelyet az uniós vezetők és a legfontosabb érdekelt felek 2021 májusában Portóban üdvözöltek:
1. A 20 és 64 év közötti népesség legalább 78%-ának legyen munkája.
2. A felnőttek legalább 60%-ának évente részt kell vennie képzésben.
3. A szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett emberek számát csökkenteni kell legalább 15 millióval.
E célok elérése érdekében a tagállamok saját nemzeti céljaikat terjesztették elő, amelyek a következők voltak: a 2022. júniusi Foglalkoztatás, szociálpolitika, egészségügy és szociális biztonság témakörében tartott Fogyasztóvédelmi és Szociális, Egészségügyi és Fogyasztóvédelmi Tanács (EPSCO). Magyarország esetében a foglalkoztatási cél 85 %, a képzési cél 60%, a szegénység csökkentésére vonatkozó cél pedig -292 000 fő.
Szeretnék kiemelni néhányat a pillér végrehajtását célzó legújabb intézkedések közül.
Ez év októberében elfogadták a megfelelő minimálbérekről szóló irányelvet, hogy biztosítsák, hogy a munkavállalók tisztességes fizetést kapjanak és meg tudjanak élni. Egy hónappal korábban, szeptemberben terjesztettük elő az európai gondozási stratégiát, hogy mindenki számára biztosítsuk, hogy minőségi és megfizethető ápolási szolgáltatásokhoz jusson, és javítsuk az ápolók és az ellátást igénybe vevők helyzetét. Szeptemberben javaslatot terjesztettünk elő a Tanácsra vonatkozó Ajánlást a megfelelő minimáljövedelemről, amely meghatározza, hogy a tagállamok hogyan korszerűsíthetik minimáljövedelem-rendszereiket annak érdekében, hogy biztosítsák a szegénységből való kilábalást, ugyanakkor elősegítsék a munkaképesek munkaerő-piaci integrációját.
És itt nem állunk meg: a Bizottság 2023-as munkaprogramja többek között a következő kezdeményezéseket jelenti be a következő évre a szociális és foglalkoztatási területen:
– a Tanács Ajánlása a szociális gazdasági keretrendszer kidolgozásáról , amelynek feltételei:
– megerősített minőségi keretrendszer a szakmai gyakorlatok számára
– a mentális egészséggel kapcsolatos átfogó megközelítés
– európai fogyatékossági kártya
– európai szociális biztonsági igazolvány
– a gazdasági kormányzási keret felülvizsgálata
Von der Leyen bizottsági elnök 2022-es, az Unió helyzetéről szóló beszédében emellett bejelentette, hogy 2023 a készségek európai éve lesz! A készségek kulcsfontosságúak annak biztosításához, hogy az emberek ne maradjanak le a zöld és a digitális átállással összefüggésben.
A készségekre való összpontosítás a fent említett uniós szintű célok elérését is elősegíti.
Az egyik fontos esemény, amely idén november 16-án és 17-én kerül megrendezésre, a Bizottságelső uniós szociális fóruma. Ez lesz az első olyan esemény, amelyre évente kerül majd sor abból a célból, hogy megünnepelje a szociális jogok európai pillérének létrejöttét, valamint mindazt a számos javulást, amely az emberek élet- és munkakörülményeiben bekövetkezett. Az esemény(ek) azért is kulcsfontosságúak, hogy számot vessünk és közösen gondolkodjunk arról, hogyan lehet folytatni az erős szociális Európa [kiépítését] mindenki számára.
Mindez természetesen az Oroszország által Ukrajna elleni agressziós, indokolatlan háborújával összefüggésben zajlik.
Szolidárisak vagyunk Ukrajnával, ezért a Bizottság továbbra is példátlan finanszírozást és intézkedéseket fog előterjeszteni az ukrán menekültek befogadása és munkaerő-piaci és társadalmi integrációja, társadalmi befogadása, beilleszkedése érdekében.
Üdvözlettel,
Denis GENTON
Fenti válasz alapján készítjük elő a Magyar Társadalmi Fórum V. Tanácskozását.
Kategória:Nincs kategorizálva| A szociális jogok európai pillére bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
ZÁRÓNYILATKOZAT-TERVEZET Baloldali, zöld és progresszív erők európai fóruma Athén, 2022
Európa népei elhúzódó válságtól szenvednek, amely nemcsak az életminőség romlásához és mindenféle szociális, polgári és munkajogi visszalépéshez vezet, hanem bizonytalansággal tölti meg a jövőt, és olyan helyzetet teremt, amelyben egyéni és kollektív bizonytalanság uralkodik. Ha nem találunk pozitív, demokratikus és támogató megoldásokat, akkor ez a jövővel kapcsolatos aggodalom termékeny talaj lesz a fasizmus és a szélsőjobboldali befolyás alatt álló politikai koalíciók előretöréséhez. Az európai baloldali, zöld és progresszív erők felelőssége, hogy utat mutassanak ezeknek a demokratikus politikai alternatíváknak.
1. Olyan választ kell adni a válságra, amely megakadályozza, hogy a munkásosztály és a társadalom hátrányos helyzetű rétegei fizessenek a neoliberalizmus gazdasági helyzetének következményeiért, amely a társadalmi többség kárára zsákmányolja ki a gazdaságot, egy olyan gazdasági helyzetért, amely annak a következménye, hogy a neoliberalizmus képtelen a társadalmi többség javára megoldani a gazdaság problémáit. Ezért elítéljük azt a tényt, hogy a járvány kezdete óta új multimilliomosok jelentek meg, miközben napról napra több ember esik szegénységbe.
A munkavállalók milliói soha nem látott bizalmi válságot élnek át a munkájukkal kapcsolatban; a munkaerőpiac deregulációja és a tisztességes munkaügyi jogszabályok hiánya soha nem látott mértéket öltött. A szakszervezeteket ahelyett, hogy támogatnák, túl gyakran elnyomják őket. Minden európai szakszervezettel együtt hangsúlyozzuk, hogy szükség van egy olyan tervre, amely megállítja a megélhetési költségek növekedését, és egy szociálisan fejlett gazdaságot épít, amely kielégíti a dolgozó társadalmi többség igényeit.
2. A COVID-19 világjárvány megmutatta nekünk, hogy az emberi biztonságnak köze van az összes alapvető szükséglethez: lakhatáshoz, élelemhez, tisztességes munkához, ivóvízhez, és természetesen a szociális védelemhez, a közegészségügyi rendszerekhez és a közszolgáltatásokhoz, amelyek garantálják, hogy az éghajlati vészhelyzet, a társadalmi egyenlőtlenségek és az emberi jogok védelme szolidárisan kezelhető legyen.
Az éghajlatváltozás sürgőssége azonnali választ és stratégiai tervezést követel az intézmények, a kormányok és az egész társadalom részéről az átmenetre, mivel az emberiséget fenyegető egyik legnagyobb veszélyt jelenti, és a tervnek tartalmaznia kell egy valódi energiaforradalmat, valamint a fenntartható fejlődés és a fenntartható életmód modelljét. A jelenlegi helyzetben fel kell gyorsítanunk az európai erőfeszítéseket a fosszilis tüzelőanyagoktól való külső függőség csökkentésére, és fel kell gyorsítanunk a zöld energiára való átállást is.
3. A COVID-19 világjárvány jelentette az első változást az EU költségvetési politikájában, mivel felfüggesztették a Stabilitási és Növekedési Paktumot (SNP), és olyan kollektív válaszeszközöket terveztek és fogadtak el, amelyek lehetővé tették az EU számára, hogy hitelekhez jusson a tőkepiacokról. Ezt a lépést nem szabad kivételként vagy csupán az uralkodó neoliberális politikától való átmeneti elszakadásként kezelni. Egyesítjük erőinket, hogy harcoljunk a Stabilitási és Növekedési Paktum eltörléséért, és azért, hogy az EU gazdasági kormányzásának új, a dinamikus fenntartható fejlődésen, valamint a társadalmi és éghajlati igazságosságon alapuló modellje lépjen a helyébe.
4. Elítéljük Oroszország illegális behatolását/invázióját Ukrajnába, amely olyan háborút idézett elő, amely beláthatatlan következményekkel járó helyzetbe sodorja Európát és a világ többi részét; ezért ismételten elítéljük az ukrajnai orosz inváziót.
Másrészt súlyos problémának tartjuk, hogy az Európai Unió nem képes érvényt szerezni a minszki megállapodásoknak, és mélységes szolidaritásunkat fejezzük ki az ukrán néppel, amely a több mint 8 éve tartó, és az orosz invázióval tovább súlyosbított konfliktus pusztító következményeitől szenved.
Tekintettel erre a helyzetre, a nemzetközi jogot tiszteletben tartó tűzszünetre szólítunk fel. Aggódunk a háborúnak mint konfliktusmegoldási eszköznek a visszatérése miatt. Felszólítjuk az Európai Uniót és a nemzetközi közösség többi tagját, hogy tegyenek meg minden lehetséges erőfeszítést a diplomáciai eszközök szisztematikus alkalmazása érdekében, hogy biztosítsák a nemzetközi jog tiszteletben tartását és a régió és egész Európa valamennyi államának biztonságát, megfelelve minden nép igazságos és tartós békére irányuló törekvésének.
E célból felhívunk egy nemzetközi konferencia mielőbbi megrendezésére az ENSZ égisze alatt, amely az ENSZ Alapokmánya, a Helsinki Záróokmány és a Párizsi Charta elveivel összhangban foglalkozik az európai kollektív biztonság és leszerelés problémáival, hogy a 21. században megvalósuljon a közös biztonság modellje, és a közös kontinentális biztonság modellje felé haladjunk.
Ugyanakkor az athéni 6. Európai Fórum résztvevői követelik, hogy a kultúra ne legyen a háború eszköze, és a népek közötti béke és barátság garanciájaként a hídépítést szolgálja, és teljes szolidaritásunkat fejezzük ki azokkal a művészekkel, akik elnyomásnak vannak kitéve, mert bátran szembeszállnak a háborús politikával.
Az EU-nak fel kell lépnie a militarizáció ellen, amely a konfliktusok és a háborúk ördögi körét táplálja. Az EU védelmi iparra fordított költségvetési kiadásait ehelyett a békés és fenntartható ipari fejlődésre kell fordítani, amely munkahelyeket és tisztességes életszínvonalat biztosít, és biztosítja a fejlesztési modellünk szén-dioxid-mentesítését a bolygó jövőjének és a biológiai sokféleségnek a védelme érdekében. Elengedhetetlen továbbá a közoktatásba, a művészetbe és a kultúrába történő nagyszabású beruházások megvalósítása.
5. Az a mód, ahogyan az uniós országok befogadták az ukrán menekültek millióit, példaként kellene, hogy szolgáljon a migrációs politika radikális megváltoztatásához. Felszólítjuk az EU-t, hogy sürgősen fogadjon el egy, a szolidaritás és a közös felelősség elvein alapuló migrációs és menekültügyi paktumot. A paktumnak biztosítania kell, hogy a menekült- és migránsáradat kezelése az emberi jogokkal és a nemzetközi joggal teljes összhangban történjen, hogy a migránsok igazságos és arányos elosztása az EU-ban hatékony áthelyezési mechanizmusokkal történjen, és hogy az EU határain fekvő tagállamok ne váljanak az „Európa Erőd” „kapuőreivé”. Az EU-nak ugyanakkor a migráció kiváltó okainak kezelésére kell összpontosítania, fel kell számolnia az embercsempész-hálózatokat, fel kell lépnie a migránsok politikai célú kizsákmányolása ellen, és szilárd áttelepítési programokat kell létrehoznia az EU-ban, a származási és a tranzitországokban.
6. Elítéljük azokat a következményeket, amelyeket mindezek a válságok és háborúk a nőkre gyakorolnak, akik mindig az áldozatok élén állnak; feminista válaszra van szükség a patriarchális rendszer megdöntéséhez, a szexista és szexuális erőszak felszámolásához, valamint az egész emberiség valódi egyenlőségének eléréséhez.
7. Mint a kapitalizmus válságos időszakaiban, a fasiszta tendenciák és pártok ma is azzal fenyegetnek, hogy megerősödnek, különösen akkor, amikor a neoliberális erők antiszociális politikája szélsőjobboldali erőknek adott teret.
A fasizmus előretörésének Európában arra kell késztetnie bennünket, hogy önkritikusan elgondolkodjunk azon, hogy képtelenek vagyunk eme ideológia borzalmait a fiataloknak közvetíteni, és hogy olyan erős, közvetlen és életképes választ javasoljunk, amely képes megkérdőjelezni a fasizmus hegemóniáját a társadalom dolgozó osztályai felett, ami azt mutatja, hogy a progresszív erők együttműködése és egysége fontosabb, mint valaha. Ahhoz, hogy visszaszorítsuk a gyűlölet erőit, szükségünk van arra, hogy a baloldali, zöld és progresszív erők együtt dolgozzanak új demokratikus és szociális politikai válaszok kidolgozásán.
8. Békét követelünk a Balkánon és a Földközi-tenger keleti részén, valamint a nemzetközi jog és általában a régió minden államának szuverenitásának és szuverén jogainak tiszteletben tartását. Elítéljük a török vezetés Görögország és Ciprus elleni eszkalálódását és fenyegetéseit. Elítéljük Ciprus északi részének jelenlegi megszállását, és felszólítunk a kétoldalú tárgyalások folytatására, hogy az ENSZ határozatai alapján megoldást találjanak. Hangsúlyozzuk, hogy Törökországban tiszteletben kell tartani a jogállamiságot és az emberi jogokat, beleértve a kurdokat is.
9. Ez a Fórum felszólít az európai progresszív, zöld és baloldali erők támogatására Latin-Amerika progresszív kormányai számára, amelyek olyan integrációért küzdenek, amely végleg véget vet a kontinens erőforrásainak és gazdagságának neokolonialista kizsákmányolásának, hogy javítsa népeik életminőségét. Elítéljük az egyoldalú kényszerítő intézkedések minden fajtáját, különösen a gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi embargót, amelyet az egymást követő amerikai kormányok több mint 60 éve jogellenesen és minden nemzetközi joggal ellentétesen, területenkívüli következményekkel együtt Kubával szemben alkalmaznak.
Ugyanakkor megismételjük szolidaritásunkat és részvételünket a nagyobb társadalmi igazságosságért folytatott küzdelmekben, amelyeket az emberek világszerte folytatnak.
Az európai és a világ jelenlegi helyzetének kritikai elemzése alapján a Baloldali, Zöld és Progresszív Erők 6. Európai Fóruma a 2022-2023-as időszakra cselekvési tervet javasol, amely a következőkből áll:
1) – Vegyünk részt abban, hogy 2023 egésze, és különösen március 8-a a nők jogaiért folytatott küzdelem éve legyen, különösen azoké, akiket közvetlenül érint a háború és a gazdasági válság, megkérdőjelezve a patriarchátust mint a nőket kizsákmányoló, büntető és elnyomó ideológiát.
2) – Támogassunk minden tüntetést/tüntetést, különösen a különböző európai szakszervezetek által szervezetteket, hogy megvédjük az európaiak vásárlóerejét, és hogy a társadalmi többség javára találjunk kiutat a válságból, petíciókat szervezve az Európai Parlamenthez, a nemzeti parlamentekhez és a kormányokhoz, amelyekben ragaszkodunk az energiabiztonság garantálásához szükséges és azonnali intézkedésekhez, az élelmiszer és a lakhatás biztonságát minden európai polgár számára az elkövetkező tél folyamán, valamint a szegénység, az alultápláltság, a lakáshiány és a kábítószerfüggőség ellen küzdő civil szervezetekkel és kezdeményezésekkel való együttműködés a jelenlegi szenvedés enyhítése és e válságok okainak felszámolása érdekében több százmillió európai ember életében, továbbá a minimálbér, az alapjövedelem és a munkaügyi jogszabályok egységesítéséért folytatott küzdelem támogatása.
3) – Támogatni és előmozdítani minden olyan megoldást a méltányos és szolidaritáson alapuló éghajlati átmenet érdekében, amely megvédi a bolygót, valamint a munkavállalók és a lakosság jólétét, részt véve a COP 27 alkalmából tartott tevékenységekben.
4) – Támogatni a bolygóval összhangban lévő, az egész emberiség számára a béke és a haladás jövőjének védelmében szervezett tüntetéseket/tüntetéseket, támogatva a nukleáris leszerelést célzó kampányokat, különösen a nukleáris fegyverek betiltásáról szóló szerződés (TPNW) minél több állam általi aláírását.
5) – Javasoljuk az alapítványoknak, agytrösztöknek és megemlékező csoportoknak, hogy szervezzenek szemináriumot az európai demokratikus örökség helyreállításáért, ami oly szükséges a fasizmus elleni küzdelemben, és május 8-át (a náci-fasizmus feletti győzelem napja) tegyék a náci koncentrációs táborokban a fasizmus és a szélsőjobboldal elleni küzdelemnek szentelt tiltakozó napjává.
Létrejön egy külön munkacsoport, amely felelősséget vállal a cselekvési terv megvalósításáért.
*** Translated with www.DeepL.com/Translator (free version) ***
Kategória:Nincs kategorizálva| Európai Fórum 2022 – Athén Zárónyilatkozat bejegyzéshez a hozzászólások lehetősége kikapcsolva
